Jelezte, hogy még két tételről, az önkormányzati alrendszer pénzforgalmi egyenlegéről és a takarékszövetkezeti integrációs szervezetnek juttatott vagyoni hozzájárulás elszámolásáról nincs döntés. A végleges államháztartási hiányszámot befolyásoló két tételről elmondta: az önkormányzati mérlegnél plusz 90 milliárd forinttal számol a tárca, az önkormányzati mérlegek az év közbeni adósságátvételnek köszönhetően kedvezőbben alakulhattak a tavalyi évben.
A bevételi oldalról szólva a tárcavezető elmondta: az inflációt 5,2 százalékra tervezték a 2013-as költségvetési törvényben, de végül jóval alacsonyabb, 1,8 százalékra várható, emiatt egyes adóbevételek alulteljesültek.
Az áfabevételeknél 130-140 milliárd forint az elmaradás, jövedéki adóból is a vártnál kevesebb folyt be, a pénzügyi tranzakciós illetékből a várthoz közeli volt a bevétel. Szociális hozzájárulási adóból többletbevétel keletkezett, és a frekvenciaértékesítés is növelte a költségvetési bevételeket – ismertette Varga Mihály.
A kiadási tételek a miniszter szavai szerint többé-kevésbé a vártnak megfelelően alakultak. Voltak olyan rendkívüli kiadások – egyebek között az árvízzel, a pedagógus-életpályamodell finanszírozásával és az uniós önerőalap bővítésével kapcsolatban –, amelyeket részben a többletbevételekből finanszíroztak.
Az államháztartás stabil pályán tartásában fontos szerepe volt annak a kormányzati törekvésnek, hogy lehetőség szerint ne nyúljanak a 400 milliárd forintos országvédelmi alaphoz. További két intézkedés segítette a jobb hiány elérését: a kiadási oldalon májusban 92,9 milliárd forint értékben zároltak forrásokat, júniusban pedig bevételi oldali egyenlegjavító intézkedéseket vezetett be a kormány; ez összesen 128 milliárd forinttal javította az államháztartási mérleget – mondta a miniszter.
Varga Mihály kiemelte: a kedvező költségvetési helyzethez hozzájárult, hogy a magyar gazdaság 2013 második félévében tartósan növekvő pályára állt az első féléves visszaesés után.
Varga Mihály újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a Nemzetgazdasági Minisztérium információi szerint egy-két banknál reális mérlegelési kategóriában van a kivonulás Magyarországról. Hangsúlyozta, hogy a magyar bankrendszer helyezte stabil, a tárca nem számol azzal, hogy egy ilyen lépésnek jelentős hatása lenne a jövő évi költségvetésre.
Emlékezetes, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Hír Televíziónak adott exkluzív interjújában beszélt arról, hogy a következő másfél évben négy külföldi nagybank vonulhat ki hazánkból. A jegybankelnök szerint helyüket már működő vagy újonnan alakuló magyar pénzintézetek vehetik át, de elképzelhető az is, hogy a keleti nyitás keretében új ázsiai vagy közel-keleti, öbölmenti bankok jelennek meg Magyarországon.
Egy másik kérdésre Varga Mihály elmondta: az egykulcsos, egy számjegyű személyijövedelemadó-rendszerről reálisan először 2015-ben lehet gondolkodni, hiszen 2014-re elfogadott adótörvények vannak. Szerinte bár beindult a gazdasági növekedés, egyelőre nem látszik a forrása annak, hogyan lehet azt a kieső 600 milliárd forintot a költségvetésben pótolni, amelyet például egy 9 százalékos szja-kulcs okozna.
Az eurózónához való csatlakozásról szólva úgy fogalmazott, az évtized végéig ez nem reális kérdés.
A pénztárgépek Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz való bekötéséről elmondta: az már nem lehet akadály, hogy nincs elég pénztárgép az országban. Hangsúlyozta, hogy a kormány és az adóhivatal „rendkívül konstruktív és türelmes hozzáállást tanúsít”, mivel nem akarták indokolatlanul elvárni, hogy a karácsonyi forgalom közepén a gépek bekötésével kelljen foglalkozniuk a kereskedőket. Reális határidőt kell kitűzni azoknak, akiknek ki kell cserélniük pénztárgépeiket – fűzte hozzá. A minisztérium ezzel kapcsolatban hétfőn tesz bejelentést.
A devizahitelek ügyében a Kúria döntése óta nem volt fejlemény, meg kell várni az Európai Bíróság döntését – jelezte Varga Mihály.
