Kovács Károly Balázs azt mondta: bár Magyarországon csak egyetlen, bizonytalan jövőjű szénbánya működik, az energetikai lobbi küzd azért, hogy a több milliárd tonnára becsült szénvagyon kitermelése újra beinduljon.
A komlói iskola ebben bízva hirdette meg a hároméves kurzust, amelyen a hegesztés és a gépészet, valamint az ács- és a lakatosszakma alapfogásait is tanítják – írta a lap, amely szerint így a vájárok könnyen továbbképezhetők, s ha nem nyílnak újabb bányák, jó eséllyel találnak maguknak más munkát.
Hoppál Péter pécsi országgyűlési képviselő már korábban is beszélt a vájárképzés előnyeiről. A szénvagyon hasznosításának lehetőségeiről szakmai bizottság tárgyal a kabinettel, s hamarosan egy testületet állítanak fel, ahol a szénvagyont őrző megyék, így Baranya is képviseltetni fogja magát – közölte még tavaly szeptemberben.
A képviselő hozzátette: törekednek arra, hogy az elmúlt két évszázadban a Mecsekben kialakult bányászati munkakultúra, amelynek a képzése is megszűnt, ismét felvirágozzon.
Az elmúlt években egyébként többször felvetődött a szándék, hogy ismét bányásszanak feketeszenet a Mecsekben – egyelőre kevés sikerrel. A kormány szakértői csapatot állítana fel a pécsi szénbányászat elindításának vizsgálatára. A számítások szerint csak Nagymányok mellett 2,4 millió tonna szén van közvetlenül a föld alatt, nem sokkal messzebb, Váraljánál pedig úgy 250 millió tonnát rejt a mély. Pécsett 2004-ben zárt be az utolsó külfejtés, s bár két éve Nagymányokon újra elindult a bányászat, néhány hónap múlva ott is leálltak a gépek. A kormány azonban most kézbe venné az ügyet.
