Évente több mint 125 millió forintot fizet ki a magyar állam a nagy hitelminősítő cégeknek, hogy értékeljék az ország adósságállományát – tudta meg a Magyar Nemzet az Államadósság-kezelő Központtól (ÁKK). Az amerikai Moody’snak évi 95 ezer eurót, a szintén amerikai Standard and Poor’snak (S&P) 220 ezer eurót, a brit Fitch Ratingsnek pedig 72 ezer angol fontot fizetünk. Az ÁKK tájékoztatása szerint a díjak közötti különbségek az eltérő díjszabási szabályoknak köszönhetők. Míg az S&P díját az éves állampapír-kibocsátások alapján határozzák meg, addig a Moody’s esetében ezenfelül van egy éves alapdíj is. A Fitch is éves alapdíjat használ, az viszont alacsonyabb, mint a két amerikai hitelminősítőé.
A központ munkatársai szerint a nagy nemzetközi hitelminősítők igénybevétele azért szükséges, mert nélkülük nem tudnánk a magyar állampapírokat intézményi befektetőknek értékesíteni. A befektetők jelentős része ugyanis a minősítések szintjéhez köti a befektetési politikáját. A minősítéssel nem rendelkező kibocsátók csak a befektetők azon szűk rétegét érik el, akik a leginkább kockázatvállalók, illetve csak zárt körben tudnak értékpapírt értékesíteni. A nagybefektetők gyakorlatilag a hitelminősítések alapján állítják össze a portfóliójukat. Általában előre meghatározzák, hogy a különböző kockázati besorolású termékekből mennyit tartanak egy adott portfólióban. Épp ezért abban az esetben, ha egy ország besorolása jelentősen megváltozik, a papírjaikat is átrendezik a befektetők.
A legnagyobb hitelminősítőknek annak ellenére sikerült megtartaniuk a vezető szerepüket, hogy a válság 2008-as kitörése után a nimbuszuk eléggé megkopott. Számos kritikát kaptak, amiért besorolásaik alapján egyáltalán nem lehetett következtetni a közelgő katasztrófára. Ráadásul a pénzügyi világot megmérgező, beszedhetetlen tartozásokra épülő papírokat is jó minősítéssel látták el.
Nem is csoda, hogy a kormányokban időről időre felmerül az igény a három nagy hatalmának megtörésére. Az Európai Unióban is többször előkerült az a gondolat, hogy egy saját, európai minősítőre lenne szükség, ám ezek a tervek eddig mindig elakadtak.
Máshol, például Japánban vagy Kínában viszont működnek önálló hitelminősítők, amelyek közül több szintén minősíti a magyar államadósságot és az egyes kibocsátásokat. AZ ÁKK szakemberei azonban ezek kapcsán megjegyezték, hogy az értékeléseik érdemben megegyeznek az amerikai hitelminősítők által kiadott minősítésekkel. Azért csak érdemben, mert a két nagy amerikai hitelminősítőnél sem egyforma a magyar államadósság besorolása: a Moody’snál valamivel jobban állunk, mint az S&P-nél, igaz, mindhárom társaság szerint kívül esnek a befektetésre ajánlott termékek körén a magyar papírok.
