Az FT cikke szerint az Apollo Tyres indiai gumiabroncsgyártó vállalat az Egyesült Államok és Kína helyett inkább Kelet-Európára és Délkelet-Ázsiára fókuszál, két új gyárat is építene ezekben a régiókban. A lap szerint a két gyár közül az egyik Magyarországon épülne fel.
Neeraj Kanwar, a cég ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a következő négy évben 500 millió dollárt költenének a két új gyár felépítésére. A magyarországi helyszínnel erősíthetnék a cég jelenlétét Európában és a volt szovjet tagköztársaságok területén – írta a HVG.hu.
A társaság 2008-ban már egyszer előkészítette egy magyarországi gyár felépítését Gyöngyösön, ám akkor meghiúsult a fejlesztés. Az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc 2008. január 16-án jelentette be Újdelhiben, hogy az Apollo Tyres indiai gumiabroncsgyár 300 millió euró befektetésével Magyarországon, a gyöngyösi ipari parkban építi fel európai gyártóbázisát.
Az indiai cég magyarországi leányvállalata 2008. május 21-én földvásárlási opciót is szerzett a Gyöngyösi Ipari Parkban. A 45 hektáros területet az előszerződés szerint összesen 673 millió forint nettó áron vásárolta volna meg az Apollo Tyres.
Azonban a fejlesztés, amely az ígéretek szerint kezdetben 900, majd 1500 embernek adott volna munkát, a helyi politikai csatározások kereszttüzébe került, végül nem valósult meg. A cég 2008. augusztus 14-én arról tájékoztatta a gyöngyösi önkormányzat által működtetett ipari park vezetését, hogy eláll a gumiabroncsgyár létesítésétől. Az Apollo hivatalosan azzal magyarázta kivonulását, hogy a zöldmezős beruházással kapcsolatos adminisztratív eljárások váratlan késedelmet szenvedtek.
A Fidesz helyi népszavazást kezdeményezett a gumiabroncsgyár-beruházás megakadályozása érdekében. Tatár László, a párt önkormányzati frakciójának vezetője egy környezeti előtanulmányra hivatkozott, amely szerint a gyártástechnológia során olyan policiklikus vegyületeket használtak volna, amelyeket 2009-től megtiltott az Európai Unió. Veszélyforrásnak látták a keletkező nagy mennyiségű ipari gumihulladékot, illetve a gyár nagy vízigényét is, amely álláspontjuk szerint veszélyeztette volna a Mátra természeti értékeit, a térség gyógy-idegenforgalmát, illetve a mátraaljai borvidék szőlőtermesztését.
A Fidesz a bírósági jóváhagyás után megkezdte a népszavazás előkészítését, közben a beruházó elállt a tervétől. Hiesz György a város akkori (szocialista) polgármestere szerint az akcióval a beszállítókat is ideszámítva közel 3 ezer munkahely létrehozását, mintegy 90 milliárd forintnyi, a helyi vállalkozásoknak is munkát biztosító beruházást akadályoztak meg.
Az Apollo Tyres a gyöngyösi kudarc után ugyan azt a tájékoztatást adta, hogy más magyarországi, illetve szlovákiai helyszínt keres a beruházás megvalósítására, ám a gyár azóta sem épült fel.
Takács László, a gyöngyösi ipari parkot működtető cég többségi tulajdonosának ügyvezetője csütörtökön az MTI érdeklődésére úgy nyilatkozott: amennyiben az Apollo Tyres úgy dönt, hogy visszatér Gyöngyösre, szívesen fogadják. Elmondta: ugyan ezúttal nem kereste meg őket az Apollo, ám tudomása szerint Gyöngyös „szerepel a cég térképén”. Ugyanis 2012-ben már újra érdeklődtek az indiaiak egy Gyöngyös, illetve Gyöngyöshalász határában felépítendő gyár lehetőségéről.
Ez arra utal, hogy a térség megfelel az Apollo számára, ugyanis itt rendelkezésre áll a kellő terület és a megfelelő munkaerő – vélekedett a Hatana Gyöngyös Ipari Park Fejlesztő Kft. ügyvezetője.
A gyöngyösi ipari park 75,5 százalékát birtokolja a három belföldi magánszemély által birtokolt Hatana Kft., míg 24,5 százalék a város önkormányzatáé.
Az Apollo Tyres jelenleg Indiában, Dél-Afrikában és Hollandiában rendelkezik gyártókapacitásokkal.
