„A Systemax budapesti beruházása a magyar gazdaság újabb sikere, hiszen a beruházást egy regionális nemzetközi versenyben nyertük el” – hangsúlyozta az államtitkár. Pim Dale, a Systemax EMEA Technology Group vezérigazgatója elmondta, hogy a helyszín kiválasztásában nagy szerepe volt a magasan képzett, lelkes munkaerőnek és a magyar kormánynak is, mert „szereti az üzleti vállalkozásokat, s munkahelyeket akar teremteni”. A Systemax Inc. amerikai tulajdonú, a New York-i értéktőzsdén jegyzett Fortune 1000-es vállalat és vezető IT-kereskedőcég, amely több ezer terméket kínál a személyi számítógépektől, laptopoktól kezdve az elektronikai termékeken át egészen a kiegészítőkig. A vállalat 2013-ban hozta létre új budapesti szolgáltató központját, a helyszínt több ország közül választotta ki.
A Systemax a magyar fővárosban 505 új munkahelyet hoz létre, ezekből több mint háromszázat már betöltött. Pim Dale kiemelte, hogy a budapesti iroda a cég teljes működésének „idegrendszeri központjává” válik Európában, a Közel-Keleten és Afrikában. Hozzátette: e héten megállapodtak abban is, hogy ez lesz a harmadik központja a PCS támogatásnak és fejlesztésnek. Szijjártó Péter az avatón felidézte, hogy Magyarországnak 2010-ben két forgatókönyv közül kellett választania. Az egyik az volt, hogy húzzuk össze magunkat, s játsszunk a túlélésre, a másik, hogy a válságra tekintsünk lehetőségként. A kormány az utóbbi mellett döntött. Megfogalmazott egy stratégiai célt is, azt, hogy Magyarország legyen Európa termelési központja. Ez jelölte ki azokat az irányokat, amelyek mentén új adórendszert, új felsőoktatási rendszert hozott létre, német mintára bevezette az új szakképzési rendszert, s elfogadta Európa legrugalmasabb munka törvénykönyvét – ismertette.
Ez a stratégiai célkitűzés az államtitkár szerint sikeresnek bizonyult. Az ipar:GDP arányt tekintve Magyarország az európai országok sorában a harmadik helyen áll, megdőlt a foglalkoztatási rekord, 1992 óta nem fordult elő, hogy 4 millió 30 ezren dolgoztak volna Magyarországon, s tavaly sikerült növekedési pályára állítani a gazdaságot – sorolta Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy a stratégiai célkitűzésnek pozitív mellékhatása is volt: egyre több nemzetközi vállalat Magyarországra telepíti termeléshez kötődő szolgáltatási funkcióit is. Az ide irányuló beruházások között jelentős részt képvisel az üzleti szolgáltató szektor, ma már a 80 szolgáltató központ több mint 30 ezer embert foglalkoztat. Mára Magyarország lett a szolgáltató központok egyik európai központja – mondta.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az EY felmérése szerint a szolgáltató központok kétharmada a közeljövőben bővítést tervez Magyarországon. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal jelenleg 36 beruházási projektet kezel, amely SSC létrehozására irányul, s ha ez mind megvalósulna, az 9300 új munkahelyet jelentene. Kiemelte, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv a 25 év alatti fiatalok, valamint a gyesről visszatérő édesanyák alkalmazása esetében kedvezményes feltételeket nyújt, ami előnyös a szolgáltató központoknak.
Szijjártó Péter szerint a magyar–amerikai gazdasági együttműködés „minden, felszínen zajló, ezzel akár ellentétes hatású kommunikációs akció ellenére sikertörténet”. Mint elmondta, a két ország közötti kereskedelmi forgalom 2013-ban 24 százalékkal bővült és meghaladta az 5,4 milliárd dollárt, a 42 stratégiai együttműködési megállapodásból pedig kilencet amerikai vállalatokkal kötött a kormány. Az amerikai befektetések értéke a legutóbbi beruházásoknak köszönhetően már eléri a 9 milliárd dollárt – ismertette az államtitkár.
