Negyedszázada nem voltak olyan alacsonyak a forinthitelek kamatai, mint manapság. Ennek magyarázata, hogy a 2012 nyara óta csökkenő jegybanki alapkamathoz igazodva jelentősen mérséklődtek a hitelek, azon belül is a lakáshitelek kamatai.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint januárban a forintban felvett új lakáshitelek átlagos kamatai 7,2 százalékosak voltak, és a teljes hiteldíjmutató is alig 8,1 százalék volt. Ez jelentős esés például 2012 januárjához képest, amikor a végtörlesztés keretében sokan váltottak devizahitelről forintkölcsönre. Akkortájt 11-12 százalékos kamattal lehetett forinthitelhez jutni, de még egy éve is 10,5 százalékos volt az átlagos kamatszint.
A hitelek terheinek csökkenése nemcsak az új kölcsönök, de a régebben kötött szerződések esetében is érzékelhető. Igaz, a kamatperiódusok hosszához igazodva időben kissé eltolódva, hiszen egy féléves kamatperiódus esetében az alapkamat változása után legkorábban hat hónappal érzékeli az adós a hitel kamatainak csökkenését.
Az alacsonyabb alapráta mellett a hitelek kamatesésében annak is szerepe volt, hogy a kormány 2012 áprilisától kötelezővé tette a bankok számára a referenciakamat-rendszert. Ennek lényege, hogy a csökkenő alapkamathoz igazodó budapesti bankközi forint hitelkamatlábhoz (BUBOR) kell kötni a felszámított hitelkamatot, s erre csak meghatározott feltételekkel tehetik rá saját kamatfelárukat, azaz hasznukat.
A forintban felvett hitelek után fizetendő terhek ugyan csökkentek, a devizahitelek kamatai azonban szinte egyáltalán nem változtak, azaz átlagos nagyságuk 6,3 százalék körül alakul, tehát alig marad el a forintkölcsönök kamataitól.
Azon nem lehet csodálkozni, hogy a sok család vesztét jelentő devizahitel iránt senki nem érdeklődik, az azonban első pillanatra meglepő lehet, hogy a kedvező kamatozású forintalapú lakáshitelek iránt is csekély az érdeklődés: januárban mindössze 12 milliárd forint lakáshitelt vettek fel a háztartások. Különösen az, ha figyelembe vesszük, hogy az év első hónapjának végén 15 milliárd forint híján 7000 milliárd forinttal tartozott a lakosság a bankoknak.
A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatják.
