Nagy Márton elmondta: az exportált termékekben alacsony a hazai hozzáadott érték aránya, Magyarország a termékek értékéhez átlagosan 42 százalékot ad hozzá, Lengyelország közel hetvenet, ott a termelési láncnak sokkal hosszabb szakasza marad az országban.
Az ügyvezető igazgató szólt arról is, hogy a termelékenység elmaradása a kkv-szektorban az egyik legnagyobb, ezen is javítani kellene. Magyarországon az 1-9 fős kisvállalatok termelékenysége mindössze 25 százaléka a nagyvállalatokénak, ennek ellenére a kkv-szektor jelentős szerepet játszik a foglalkoztatásban. Kiemelte: az MNB leginkább a finanszírozásra tud hatni a hitelprogramokon keresztül, illetve a makrogazdasági környezetre a pénzügyi stabilitáson, infláción keresztül.
A kis- és középvállalatok esetében nagy a szerepe a banki finanszírozásnak, a bankok hitelfeltételei viszont egyre jobban szigorodtak az elmúlt években – mutatott rá az ügyvezető igazgató. Hangsúlyozta: a kkv-k szerepét erősíteni kell a hazai nagy cégek és a multinacionális nagyvállalatok beszállítói hálózatában. Elmondta: a finanszírozás súlyos nehézséggé vált, különösen a kisebb vállalkozásoknál, minél kisebb egy cég, annál nehezebben jut hitelhez – mutatott rá az ügyvezető igazgató.
Nagy Márton kiemelte: a növekedési hitelprogram két szakaszában eddig mintegy 860 milliárd forintot ér el a teljes hitelkihelyezés. Az első szakasz mintegy 700 milliárd forintnyi hitelnyújtásából a kihelyezések többségét a korábbi hitelek kiváltása jelentette, és csak mintegy 170 milliárd forint a beruházási kölcsön. A második szakaszban viszont a 160 milliárd forint eddigi kihelyezésből már 120 milliárd forintot tesz ki a beruházási hitelek összege, azaz hasonló szintet értek el, mint az első szakaszban – elemezte a jegybank ügyvezető igazgatója.
