Az MNB bemutatta alapokmányát

A megváltozott jogi és gazdasági környezetet integrálni kell az MNB működésébe.

Balog Ádám elmondta: az elmúlt években a jogi és gazdasági környezet is jelentősen változott, amit integrálni kell az MNB működésébe, másrészt a jegybank alapításának 90. évfordulójáról is megemlékeznek azzal, hogy az alapokmányban újrafogalmazzák a bank küldetését, jövőképét, alapértékeit, illetve kiemelt stratégiai és intézményi céljait. Az alapokmány nem jogi dokumentum, hanem leíró jellegű: nem módosítja az alacsonyabb szintű jogszabályokat – mondta az alelnök.

Kardkovács Kolos igazgató hozzáfűzte: az irat hitvallás arról, hogy az MNB igazgatósága hogyan képzeli el a jegybank szerepét. A dokumentumban újdonság, hogy megfogalmazza a jegybank gazdasági függetlenségét is. Az MNB ugyanis vállalja, hogy a jegybanki eszközrendszert és forrásokat – elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül – arra törekedve működteti, hogy a központi költségvetésnek ne keletkezzen a jegybank felé fennálló térítési kötelezettsége. Az érvényes jogszabályok szerint a jegybank veszteségének az eredménytartalékot meghaladó részét a költségvetésnek meg kell térítenie.

Függetlensége szimbólumának tartja, hogy maga dönt eredménye felhasználásáról, azt többek között társadalmi felelősségvállalásra, kulturális értékmegőrzésre használja. Windisch László alelnök kifejtette: olyan működésre tették le a voksukat, hogy egyetlen évben se legyen veszteséges az MNB, továbbra sincs azonban definiált eredménycél. Fenntartható pozitív eredmény esetén annak mértékéig szabadon döntenek az eredmény felhasználásáról, amelyet – egy későbbi, esetleges veszteség fedezésére – részben az eredménytartalék feltöltésére, részben az Alapokmány című okiratban megjelölt célok megvalósítására fordít a bank. E szerint az MNB – elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül – a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és segíti a kormány teljes foglalkoztatást és növekedést célzó gazdaságpolitikáját. Ezért olyan programokat, banki eszközöket alakít ki és működtet, amelyek elősegítik a vállalatok hitelhez jutását, ezáltal bővítik a termelést, a beruházásokat, az exportot, támogatják a munkahelyek megőrzését. Az eddigi legmarkánsabb eszköz a növekedési hitelprogram volt. Az MNB elsődleges célja a dokumentum szerint továbbra is az árstabilitás elérése és fenntartása. A monetáris politika célrendszerét a monetáris tanács határozza meg.

Az MNB elsődleges célját az inflációs célkövetés rendszerében valósítja meg, amely elősegíti a 3 százalékos középtávú inflációs cél teljesülését. Az inflációs célkövetés rendszerében az árstabilitási cél minden más monetáris politikai céllal szemben elsőbbséget élvez. Az MNB-ről szóló törvény szerint a monetáris tanács módosíthatja az inflációs célkövető rendszert. Ezzel kapcsolatban jelenleg nem folyik munka, s ha lenne változás, közép-, hosszú távon vezetnék be – mondta kérdésre Balog Ádám. Windisch László alelnök kifejtette: az MNB tevékenysége négy alappillérre – függetlenség, felelősség, stabilitás, bizalom – épül. A felelősség azt jelenti, hogy az MNB felelősséget érez és vállal a pénzügyi rendszer minden anomáliájáért – beleértve a devizahitelezést is. Ahhoz, hogy a közvetítőrendszer stabilan működjön, erőteljes szabályozás kell, s ennek érdekében, ha szükséges, normatív módon is be kell avatkozni a folyamatokba.

Hangsúlyozta: a jegybanknak felelőssége van a bizalom helyreállításában. Ebben a fogyasztóvédelem területén vannak feladataik. Minden jogviszonyt az ügyfél szempontjából kell megvizsgálni, hogy számára mi a kedvezőbb. Ennek érdekében készek bátran használni az egész eszköztárat – jelentette ki.