A politikus kiemelte: a visegrádi csoport soros elnöki országának képviselőjeként nagy örömmel fogadja a V4-ek vasúti vezetőinek találkozóját, akiknek együttműködése immár másfél évtizedes múltra tekint vissza. A miniszter hangsúlyozta: az elmúlt évek során az Orbán-kormány egyértelművé tette, hogy elkötelezett Magyarország kötöttpályás közlekedésének fejlesztése mellett, és mindent meg kíván tenni a nemzeti vasúttársaság gazdasági helyzetének és megítélésének rendezéséért.
Budapest és Belgrád között építenek ki egy kétvágányú, végig villamosított, óránként 160 kilométeres maximális sebességet lehetővé tevő vasúti pályát. Az erről szóló szándéknyilatkozatot a MÁV és a Szerbiai Vasutak vezérigazgatója tavaly májusban írta alá. A magyar és a szerb főváros közötti vonal ugyan most is villamosított, de egyvágányú, a sínek pedig rossz állapotban vannak, ezért gyakoriak a késések.
Hozzátette: rendkívül fontos a régió országainak összehangolt és egységes fellépése, képviselete az Európai Unióban, hiszen régiónk Közép-Európa ígéretes gazdasági teljesítménye miatt az elkövetkező évek európai nyertese lehet.
A Nemzeti Közlekedési Stratégiáról szólva kiemelte: az átfogó közlekedési koncepción alapuló stratégia a vasút vonatkozásában a már folyamatban lévő tranzitfolyosó-fejlesztések továbbvitelét és a „lassújelek” fokozatos megszüntetését jelöli meg elsődleges feladatként.
A politikus hangsúlyozta: a stratégia elkészítése a 2014–2020-as uniós tervezési időszakra szóló Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) brüsszeli elfogadásának is egyik alapfeltétele. Ez kiemelten fontos, hiszen az Európai Unió új pénzügyi ciklusának forrásai változatlanul meghatározó szerepet töltenek majd be Magyarország és a visegrádi csoport országainak közlekedésfejlesztésében is – tette hozzá a politikus.
Németh Lászlóné kiemelte: Magyarország közlekedési csomópont szerepének kiaknázása és versenyképességének fokozása csak a szomszédos országokkal való összehangolás útján lehet igazán eredményes.
A közlekedésfejlesztésre felhasználható forrásokról szólva elmondta: a következő uniós ciklusban több mint 1000 milliárd forintot fordíthat Magyarország erre a célra, ebből az IKOP négy célterülete közül a nemzetközi vasúti és vízi elérhetőség javítására 430 milliárd forintot is meghaladó forrással tervezhet az ország – tette hozzá. Mindezeket kiegészíti az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), ez több mint 370 milliárd forint, amely 2016-ig használható fel – zárta gondolatát a miniszter.
