Az ügyben érintett Kásler házaspár 2008-ban devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződésben kikötötték, hogy a kölcsön összegének svájci frankban való megállapítása a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamán történt, ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon kellett meghatározni. A Kásler házaspár megtámadta a magyar bíróságok előtt ez utóbbi kikötést, a feltétel tisztességtelen jellegére hivatkozva.
2012-ben a bíróság Káslerék javára ítélt, de ezt az ítéletet az OTP megtámadta a Kúrián. A Kúria nem tudott döntést hozni, ezután az Európai Unió luxemburgi bíróságához fordult.
Április végén az unió bírósága kimondta: a nemzeti bíróság a szerződéses felek közötti egyensúly helyreállítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével.
A Kúria májusban kapta vissza az Európai Bíróságtól a Kásler-ügy iratait. A magyar ítélkező fórum így – a luxembourgi iránymutatások alapján – folytathatja a másfél éve felfüggesztett polgári eljárást.
Az árfolyamrés ügyében a Kúria előreláthatólag ősszel hoz majd jogegységi döntést – ennek lehet alapja a június 3-i ítélet –, amely pedig a kormány devizahiteleseknek szánt mentőcsomagjához adhat útmutatást.