Parragh László a küldöttgyűlésen elmondta: a kereskedelmi és iparkamarák tekintélye és befolyása a gazdaságra az elmúlt években jelentősen nőtt, de továbblépésre van szükség ahhoz, hogy megfeleljen az átalakult gazdaságpolitikai intézményrendszernek, amelynek most is az aktív részét képezi.
A kamarai rendszer megerősödésének elemei között említette az MKIK elnöke többi között a piac tisztulásához hozzájáruló kötelező kamarai regisztráció bevezetését, amelynek tapasztalata, hogy a vállalkozások összekeverik a kötelező regisztrációt és az önkéntes kamarai rendszert.
Az MKIK elnöke szerint a kötelező regisztrációs rendszert úgy kellene átalakítani kötelező kamarai tagsággá, hogy a vállalkozói terhek ne növekedjenek, a mostani ötezer forint kötelezően fizetendő hozzájárulási díj lehetne a kötelező kamarai tagdíj, cserébe pedig minden vállalkozás azonos színvonalú, a kamarától számon kérhető szolgáltatást kapna. Parragh László kifejtette: el kell dönteni, hogy a kereskedelmi és iparkamara a jövőben a „lusta macska” vagy a „tigris akcióban” pozíciót vegye fel, szerinte ez utóbbit célszerű követni.
A küldöttgyűlésen éles vita alakult ki a területi kamarák önállóságával és a nagyvállalati kör képviseletével kapcsolatban.
Parragh László hangsúlyozta, hogy a területi kereskedelmi és iparkamarák a jövőben is megtartanák jogi önállóságukat, de tevékenységüket az eddiginél jobban összehangolná az MKIK. Ez úgy valósulna meg, hogy az MKIK-küldöttgyűlésen – ahol a területi kamarák küldöttei szavaznak – elfogadott határozatok végrehajtása a területi kereskedelmi és iparkamarákra kötelező lenne.
A nagyvállalati kör jelenlétére a kereskedelmi és iparkamarai rendszerben szükség van, hiszen a duális képzési rendszerben ezek a cégek is fontos szerepet játszanak. A jövőben ki kell alakítani annak a módját, hogy a nagyvállalati kör demokratikusan jelen lehessen a kamarai vezetésben úgy, hogy a kisvállalatok képviselete is megvalósuljon – mondta Parragh László.
