Nagyobb lesz az idei finanszírozási igény

Az Államadósság Kezelő Központ az eredetileg tervezettnél 207 milliárd forinttal több, 1192 milliárd forint nettó finanszírozási igénnyel számol.

KG
2014. 05. 21. 21:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Borbély László András kiemelte: a nettó kibocsátás a januárban tervezett 942 milliárd forint helyett 1241 milliárd forint lehet. A vezérigazgató-helyettes szólt arról is, hogy az ÁKK várakozásai szerint a külföldiek részaránya a finanszírozásban 61-ről 53 százalékra csökken, a belföldieké pedig 39-ről 47 százalékra nő az idén.

Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának döntése értelmében 2014. augusztus elsejétől a kéthetes MNB-kötvény kéthetes lejáratú betétté alakul át. Az ÁKK feladata, hogy úgy módosítsa az éves kibocsátási tervet, hogy az a lehető legjobban segítse az MNB programját, mert az ÁKK-nak is az az elsődleges érdeke, hogy a belföldi finanszírozás súlya nőjön az államadósságon belül, a devizáé pedig csökkenjen – hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes.

Mint mondta, az eddigi állampapír-aukciók értékesítési többlete az idei első négy és fél hónapban elérte az előző teljes évi háromnegyedét. Az átlagos lefedettség 2,9-szeres volt (míg tavaly 2,8-szoros), és eddig 37 államkötvény-aukciót tartott az ÁKK – ismertette Borbély László András. Kifejtette, hogy a februári átmeneti hozamemelkedés után minden futamidőnél jelentős hozamcsökkenés volt; az 5 éves állampapírok hozamszintje 4 százalék, a 10 éveseké 5 százalék körül alakult.

A vezérigazgató-helyettes elmondta: a forint kötvényaukciókon 2014-ben eddig 997 milliárd forintnyi ajánlatot fogadtak el, míg a meghirdetett mennyiség 639 milliárd forint volt, így a többletértékesítés 358 milliárd forintot tett ki, míg tavaly 482 milliárd forint volt.

Szólt arról is, hogy a külföldiek állampapír-állománya az év eleji csökkenés után mostanra stagnál, május 15-én 4816 milliárd forint volt az ÁKK adatai szerint. A forint állampapírok tulajdonosi szerkezetéről szólva Borbély László András elmondta: a lakossági állampapír-állomány közel két év alatt 707-ről 1985 milliárd forintra nőtt, miközben a külföld részesedése csökkent.

Az idei finanszírozási tervről elmondta: a kormány fenntartja a 985 milliárd forintos éves hiánytervet, emellett azonban nő a finanszírozási szükséglet. Már tudható, hogy a kormány „bizonyos tulajdonelemeket” vásárol, így az Antenna Hungáriát, és kormányhatározat született a Főgáz megvásárlásáról is, amelyet részben az RWE-től vesz meg 41 milliárd forint értékben, másrészt a fővárostól is megveszi annak Főgáz-tulajdon-részét, bár ennek pontos összege még nem rögzített. Az ÁKK becslései szerint ehhez a két tételhez kapcsolódóan legalább 130 milliárd forint visszavásárláshoz kapcsolódó finanszírozási igény jelentkezik, emellett az európai uniós megelőlegezés mértéke közel 70 milliárd forint lehet; ez a költségvetési hiányon felül finanszírozandó.

Borbély László András kifejtette, hogy a januári tervhez képest mind a törlesztések, mind a kibocsátások nőnek az új terv szerint. A magasabb törlesztést az indokolja, hogy az ÁKK nagy mennyiségben vásárolt vissza visszavásárlási aukciókon jövőre lejáró állampapírokat, és nagy mennyiségben hajtott végre csereaukciót is. A nettó kibocsátást 300 milliárd forinttal emelte meg az ÁKK, amelyből némi tartalékfeltöltéssel is számol, mivel a finanszírozási igény mintegy 200 milliárd forinttal nő.

A devizaforrás-bevonásról elmondta: a januárban tervezett 243 milliárd forintos nettó deviza-visszafizetés helyett nettó 885 milliárd forint negatív kibocsátással számol az ÁKK, de ebből a piaci rész nagyságrendileg 400 milliárd forint. Borbély László András hozzáfűzte: az Európai Beruházási Bank által nyújtott hiteleket most már nem devizában, hanem forintban hívja le Magyarország; ez 224 milliárd forintot jelent 2014-ben.

Idén a tervek szerint 2126 milliárd forint lesz a forint állampapír-kibocsátás, 941 milliárddal magasabb az eredetileg tervezettnél. Ezen belül az államkötvény-kibocsátás az év elején tervezett 1705 milliárd helyett 2434 milliárd forint lehet, míg a lakossági kibocsátás is az eredetileg tervezettnél 179 milliárd forinttal magasabban, 1960 milliárd forint körül alakulhat.

Borbély László András kiemelte: aktuális várakozásaik szerint a lakosság 607 milliárd forinttal növeli állampapír-állományát, az első negyedévben 200 milliárd forinttal nőtt ez az állomány. Elmondta azt is, hogy június elsejétől banki hálózatban is megkezdik a Bónusz és a Prémium Magyar Államkötvény értékesítését. Hozzátette, hogy három bankkal – Erste, OTP, Raiffeisen – szerződött le az ÁKK, amely a Magyar Postával is tárgyal.

A vezérigazgató-helyettes kérdésre válaszolva elmondta, hogy idén nem szerepel terveik között további devizakibocsátás. Hozzáfűzte, hogy május közepéig 722 letelepedési kötvényt adtak el, és az ÁKK eredetileg 400 milliós értékesítést tervezett a PEMÁK-ból (Prémium Euró Államkötvény) és a letelepedési kötvényből.

Az államadóssággal kapcsolatban elmondta, hogy a devizakibocsátás és a forint árfolyamának változása 1300 milliárd forinttal, GDP-arányosan több mint 4 százalékkal növelte az adósságot, de ennek forintgyengüléshez köthető része a jövőben akár csökkenhet is. Változatlan árfolyamon azonban csökkenni fog a devizaadósság az ÁKK előrejelzései szerint – mondta Borbély László András.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.