Sokan nem gondolnák, hogy Budapest nem teljes körűen csatornázott. A csatornázatlan lakóövezetek – gyakran önhibájukon kívül – szennyvizükkel károsítják a talajt, a felszíni, felszín alatti vizeket és a Dunát is. A jelenleg zajló, 34 milliárdos környezetvédelmi beruházás célja, hogy Budapest minél nagyobb része minél hamarabb rácsatlakozhasson a korszerű csatornahálózatra és a keletkező szennyvizek káros anyagoktól megtisztítva kerüljenek vissza a természet körforgásába. A Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) projektnek köszönhetően az eddig ellátatlan területek nagy részén 2015-ig kiépül a szennyvízhálózat, így a csatornázatlan háztartások elszivárgó szennyvize többé nem károsítja a környezetet.
Az átfogó környezetvédelmi fejlesztés 16 budapesti kerületet (II., III., IV, X., XI., XII., XIII., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXII., és XXIII.) érint. A IV., XIII., XIV., XV., XIX. és a XX. kerületekben már befejeződött a csatornázás: összesen több mint 8 kilométer vezeték került a föld alá. A legnagyobb munkára a XVIII. kerületben kerül sor, ahol 90 kilométer csatorna épül.
A munkálatok már a II., III., X., XI., XII., XVI., XVII., és a XXIII. kerületben is elindultak, és hamarosan a XXII. kerületben is megkezdődik a vezetékek fektetése.
Az új szennyvízcsatornára csatlakozó háztartások számára végleg megszűnnek a szippantással járó kényelmetlenségek és magas költségek. Az új csatornahálózatnak köszönhetően a szennyvíz többé nem károsítja a környezetet, hanem a szennyvíztisztító telepekre jut, majd megfelelő tisztítás után kerül a Dunába. A szennyvíz elvezetése és korszerű kezelése összességében zöldebb, tisztább, élhetőbb lakókörnyezetet teremt. A fejlesztés fontos előrelépést jelent a főváros fejlődésében, amelyből nemcsak az érintett kerületek, hanem Budapest minden lakója profitálni fog.
