Az elnök közölte: a bankszektor elfogadta a bankadó létezését, hiszen időközben számos más országban bevezették, persze jóval kisebb mértékűként. Számukra így az a reális cél, hogy az adó mértéke csökkenjen – vélekedett.
Úgy vélekedett, az MNB vezetése sikeres egy évet tudhat maga mögött, két fontos vívmányuk is volt: az egyik az alapkamat csökkentése, a másik pedig a Növekedési hitelprogram, amely beindította a hitelezést, és már a gazdasági bővülésre is hatással volt. A kéthetes kötvény kéthetes betétté alakítása pedig nemcsak teljes mértékben elfogadható, hanem érdeke is azoknak a bankoknak, amelyek Magyarországon működnek, a hazai gazdaságot hitelezik, és itt, Magyarországon vállalnak kockázatot – mondta.
Patai arra a kérdésre, hogy hogyan látja, valóban kivonulhat-e több bank Magyarországról, kifejtette: szerinte az a négy-öt bank, amely nehéz helyzetben van, mert jelentős veszteségeket szenvedett el, és emiatt nagyon sok tőkét kellett emelnie, a kivonulás helyett inkább jelentősen visszafogja működését, és kisebb kockázatvállalással, fókuszáltabb ügyfélkörrel működik majd. Ez átrendeződést hozhat, és ha ezzel párhuzamosan más bankoknál „új növekedésekkel találkozhatunk”, akkor még ebben a kormányciklusban megvalósulhat a legalább 50 százalékos magyar hányad a bankrendszerben.
Arra a kérdésre, hogy számítanak-e egyéb adóterhekre, Patai Mihály elmondta: „bízunk abban, hogy a kormány kreativitása a pénzügyi szektort illetően kimerült, és a nemzetgazdaság növekedésére koncentrálhatunk”.
