Patai a hétfőn megjelent interjúban kiemelte: a Kúria ősszel várható döntését, amikor a testület kiegészíti a meglévő jogegységi határozatát, „minden gazdasági szereplőnek el kell fogadnia”. A bankszövetség olyan döntésre számít, amely pénzbe kerül majd a bankoknak, és amely szektorszinten több milliárd forint visszatérítést jelenthet.
A devizahitelesek problémájának megoldásával kapcsolatban elmondta, nem számítanak „huszárvágásszerű álmegoldásra”, de tudomásul veszik, hogy akármi lesz is, pénzbe fog kerülni. Hozzátette: olyan megoldásban nem hasznos gondolkodni, amely mindent a bankokra terhel, „azokat üti”, mert ez a forinthitellel rendelkezők és a négy és fél millió magyarországi betétes érdekeit is mélyen sértené.
Úgy véli, a kormány számára ma egyértelmű, hogy tartós gazdasági növekedést nem lehet „normálisan, aktívan működő” bankrendszer nélkül fenntartani. A tavalyi volt sorrendben a negyedik olyan év, amikor a reálhitelezési volumen csökkent, és 2013-ban 38-40 százalékkal volt kisebb, mint 2008-ban. Patai Mihály szerint ez hosszú távon nem tartható.
A bankszövetség elnöke kitért arra is, hogy bár a Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint tavaly 67 milliárd forint hasznot termelt a magyar bankrendszer, a külföldi osztalékfizetés és a tőkeemelés nélkül vizsgálva 78 milliárd forint valós veszteséget szenvedett el, így zsinórban a negyedik súlyosan veszteséges évet hagyta maga mögött.
Lakás-takarékszámla nyitásával felkészülhetnek az árfolyamgátrendszerben eltöltött öt év után esetlegesen megemelkedő törlesztőrészletekre a devizahiteleseknek. A megtakarításon kívül így még harminc százalék állami támogatás is segítheti a bajból való kilábalást.
Elmondta, 2014-ben a növekedés első jelei már megjelenhetnek: egyrészt a jegybanki hitelprogram hatására, másrészt számolnak azzal is, hogy a válság végre „kifárad”. Ugyanakkor történhetnek olyan gazdaságpolitikai lépések, például a devizahiteles probléma megoldása, amelyek felemészthetik a szektor növekedésfinanszírozási lehetőségeit – mondta Patai Mihály.
Az elnök közölte: a bankszektor elfogadta a bankadó létezését, hiszen időközben számos más országban bevezették, persze jóval kisebb mértékűként. Számukra így az a reális cél, hogy az adó mértéke csökkenjen – vélekedett.
Úgy vélekedett, az MNB vezetése sikeres egy évet tudhat maga mögött, két fontos vívmányuk is volt: az egyik az alapkamat csökkentése, a másik pedig a Növekedési hitelprogram, amely beindította a hitelezést, és már a gazdasági bővülésre is hatással volt. A kéthetes kötvény kéthetes betétté alakítása pedig nemcsak teljes mértékben elfogadható, hanem érdeke is azoknak a bankoknak, amelyek Magyarországon működnek, a hazai gazdaságot hitelezik, és itt, Magyarországon vállalnak kockázatot – mondta.
Patai arra a kérdésre, hogy hogyan látja, valóban kivonulhat-e több bank Magyarországról, kifejtette: szerinte az a négy-öt bank, amely nehéz helyzetben van, mert jelentős veszteségeket szenvedett el, és emiatt nagyon sok tőkét kellett emelnie, a kivonulás helyett inkább jelentősen visszafogja működését, és kisebb kockázatvállalással, fókuszáltabb ügyfélkörrel működik majd. Ez átrendeződést hozhat, és ha ezzel párhuzamosan más bankoknál „új növekedésekkel találkozhatunk”, akkor még ebben a kormányciklusban megvalósulhat a legalább 50 százalékos magyar hányad a bankrendszerben.
Arra a kérdésre, hogy számítanak-e egyéb adóterhekre, Patai Mihály elmondta: „bízunk abban, hogy a kormány kreativitása a pénzügyi szektort illetően kimerült, és a nemzetgazdaság növekedésére koncentrálhatunk”.
