Kifejtette: az exportfejlesztési és a befektetés-ösztönzési funkciót szétválasztják. A tervek szerint minden exportfejlesztési feladat és felelősség a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-hez kerülne, és létrejönne egy befektetési ügynökség a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) alapján, a külgazdasági szakdiplomácia-hálózat pedig az egységes külügyi és külgazdasági rendszerbe kerül – tette hozzá.
Szijjártó Péter felidézte, hogy a világban a gazdasági és politikai erőviszonyok átrendeződnek, és hangsúlyozta, hogy azok az országok lesznek sikeresek és a folyamat nyertesei, amelyek bátor döntéseket hoznak, új stratégiákat alkotnak. Szavai szerint Magyarország 2010-ben és 2014-ben egyaránt stratégiai döntéseket hozott: 2010-ben elindult a keleti nyitás stratégiája, amely alapján az ország a dinamikus növekedést felmutató keleti piacok felé nyitott, 2014-ben pedig új típusú, külgazdasági fókuszú külpolitika jön létre – emelte ki.
Erős nemzeti érdekérvényesítésre van szükség, a külpolitika pedig eszköz, amelynek segítségével a külgazdasági érdekeket erősíteni lehet – mondta. Létrejön a külgazdasági és külügyi minisztérium, amely a külügyi és külgazdasági irányítás egységét foglalja magában, és a külpolitika minden tettét a külgazdasági céloknak, szemléletnek kell áthatnia – tette hozzá az államtitkár.
Szijjártó Péter a magyar export húzóágazatai közé sorolta a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, a mérnöki szolgáltatásokat és az informatikát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a magyar kivitel túlságosan függ a multicégektől, ezért növelni kell az exportképes hazai kkv-k számát. Cél, hogy 12 ezer exportképes kkv jöjjön létre 2018-ra, ezzel egészséges arány alakul ki – jelentette ki. Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a kormány számít a kis- és középvállalkozások együttműködésére, javaslataira a külpiaci tevékenység során.
