Az elektronikus fizetési módok irányába lép a kormány

Fontos szakpolitikai feladatnak tekintik az új fizetési megoldások kereteinek biztosítását.

MNO
2014. 06. 17. 11:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Napi Gazdaság Modern fizetési megoldások című rendezvényén Balogh László kiemelte: Magyarországon 2013 második felében folytatódott az elektronikus fizetési módok elterjedése, miközben a készpénzfelvételi tranzakciók száma csökkent. Fejlődött a fizetésikártya-elfogadó hálózat is: a terminálok száma 4,6 százalékkal nőtt fél év alatt, és a terminálok 36 százaléka már érintésmentes kártyákat is elfogad.

Tavaly bővült a kártyákkal lebonyolított vásárlások száma, és dinamikusan nőtt az internetes vásárlások aránya, ugyanakkor a készpénzfelvételek értéke messze meghaladja a kártyás vásárlásokét, vagyis van hová fejlődni – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.

Balogh László szerint fontos az ügyfélpénzek védelme, a nyomon követhetőség, az adatvédelem, a verseny elősegítése, valamint a biztonság. Hozzáfűzte, a szabályozásnak nem szabad drágítania vagy ellehetetlenítenie a szolgáltatásokat, de a fogyasztókat is kellőképpen védeni kell.

A helyettes államtitkár kifejtette, egy modern gazdaságban a tágan értelmezett fizetési rendszereknek vannak költségei, az igazi kérdés az, hogy a készpénzhasználatból az elektronikus fizetési módok felé elmozdulva hogyan lehet egy optimális, nemzetgazdasági szempontból költséghatékony rendszert kialakítani.

Balogh László elmondta: az a fizetési rendszer nevezhető optimálisnak, amelyik költséghatékony, megfelel a reálgazdaság igényeinek, vagyis például igazodik a kereskedelmi forgalomhoz, a helyszínhez, az áru típusához, emellett gyors és nemzetközi fizetéseket is lehetővé tesz.

Úgy vélte, a készpénzhasználat komoly költségeket jelent az elektronikus fizetéssel szemben például az őrzésen, tároláson, szállításon, vagy a hamisítás elleni védelmen keresztül. Ennek össztársadalmi költsége éves szinten 309 milliárd forint, amiből akár 60 milliárdot is meg lehetne spórolni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az elektronikus fizetési módoknak is van költségük, például az üzemfolyamatosság biztosítása vagy az adatvédelem, de ezek a költségek nem haladják meg a készpénzhasználatáét.

Balogh László szerint szorgalmazni kell a kártyahasználat és a készpénzmentes fizetési eszközök térnyerését, a készpénzhasználat mérséklése „perspektivikus stratégiai célkitűzés”, mivel a túlzott készpénzhasználat nemzetgazdasági hátrányokkal járhat.

A szakember ugyanakkor hozzátette: az optimális fizetési rendszer kialakítása nem csupán szakpolitikai kérdés, nagyban függ az adott gazdaság relatív fejlettségétől, a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos aktuális bizalomtól, a szürke-feketegazdaság tényleges súlyától, a pénzügyi kultúra általános szintjétől, és a nemzetközi környezettől.

Hozzáfűzte: a fizetési rendszer zavartalan működéséért és felügyeletéért a Magyar Nemzeti Bank viseli az elsődleges felelősséget.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.