A bizottság a paksi bővítés finanszírozására az orosz kormánnyal kötött állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetésének törvényjavaslatát tárgyalta. Schmuck Erzsébet, a bizottság LMP-s alelnökének kérdésére Orbán elmondta: megfelel az alaptörvényben lefektetett adósságszabálynak a törvényjavaslat. Hozzátette, hogy az NGM számításai szerint a paksi bővítés – amelynek a finanszírozásához ez a hitelkeret rendelkezésre áll majd –, olyan ütemben keletkeztet költségeket, hogy a csökkenő adósságpálya ezzel együtt is fennmarad.
A TakarékBank elemzői 2014-re 3,1 százalékos, 2015-re pedig 2,4 százalékos GDP-bővülésre és arra számítanak, hogy a gyorsuló gazdasági növekedés és a forint várható erősödése elősegítheti a GDP-arányos államadósság mérséklődését a következő két évben – mondta Oszlay András, a bank osztályvezetője szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Szűcs Lajos (Fidesz), a bizottság másik alelnöke hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a paksi bővítés olyan beruházás, amely vagyonnövekedést hoz Magyarország számára, és „így a vagyonnövekedés és az államadósság-növekedés egy egyensúlyi helyzetet fog teremteni”. Úgy vélte, a paksi beruházást nem lehet összehasonlítani a Bajnai-kormány által a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól felvett hitellel, hiszen abból nem következett vagyonnövekedés.
Burány Sándor (MSZP), a bizottság elnöke erre reagálva elmondta, hogy az IMF-hitel felvétele – amíg nem hívták le az egyes részleteket, addig – a készpénzvagyont és tartalékokat növelte, és a hitelnek köszönhetően erős forinttal sikerült átadni a kormányzást 2010 tavaszán; az euró például a 265-275 forint közötti sávban mozgott.
A bizottság a kormánypárti képviselők 9 igen és az ellenzékiek 3 nem szavazata mellett döntött arról, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabálynak, és a bizottság egyhangúlag megszavazta, hogy az elnök benyújtsa az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot.
A képviselők megtárgyalták az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott képviselői módosító javaslatokat is. Ezek közül a kormánypárti képviselők igen szavazataival támogatta a testület László Tamásnak (Fidesz) a társasági adóról szóló törvény módosításáról szóló javaslatát. A javaslat szerint fejlesztési adókedvezményt olyan beruházásoknál lehetne igénybe venni, amelyeket kis- és közepes vállalkozások valósítanak meg induló beruházásként vagy amelyeket nagyvállalkozások valósítanak meg Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban.
Olyan beruházásokra is lehetne fejlesztési adókedvezményt igényelni, amelyek olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányulnak, amelyet a közép-magyarországi régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg.
