Nem rázta meg a Gazpromot Günther Oettinger, az energiapolitikáért felelős biztos legutóbbi nyilatkozata. Mint az uniós tisztviselőt a Der Standard idézte, az Európai Bizottság felfüggesztette a gázvezetékprojektet, hogy „garantálhassák a teljes összehangolását az uniós joganyaggal”. Egy minapi belgrádi energiakonferencián Alekszandr Sziromjatyin, a Gazprom projektigazgatója ezzel kapcsolatosan csak annyit mondott, hogy „ez nem több, mint a jelenleg még posztjukon lévő tisztviselők hattyúdala”. Korábban Vlagyimir Putyin úgy nyilatkozott, hogy az unió folytatódó nyomásgyakorlása esetén megváltozott útvonalon, az EU-n kívüli országokon át építenék a vezetéket.
Mégsem Olaszországban lesz a Déli Áramlat végállomása, a Gazprom moszkvai székházában ugyanis aláírták a szándéknyilatkozatot a vezeték ausztriai szakaszának megépítéséről – derült ki április végén.
Orbán Viktor kormányfő egy májusi megbeszélésen a Déli Áramlat építésének felgyorsítását szorgalmazta.
Egyelőre azonban minden az eredeti tervek szerint halad. Bár a minap a görögök is jelezték, hogy szeretnének leágazást, a nyomvonal a Fekete-tenger alatt kétezer méter mélyen futva éri el Bulgáriát, majd Szerbián át egy Montenegróig és egy Horvátországig, illetve Bosznia-Hercegovináig futó ággal halad Magyarországon és Szlovénián át az olasz határváros Tarvisióig.
Az elmúlt hónapokban ismét felmerült, hogy az ausztriai Baumgarten legyen a végpont, a Gazprom illetékese azonban ezt egyelőre csak elméleti lehetőségként említette. Mint Sziromjatyin fogalmazott, ehhez meg kellene egyezni Ausztriával, egyelőre azonban az OMV-val aláírt memorandumban csak az áll, hogy Ausztria visszatérne a Déli Áramlat-projektbe. E terv megvalósulásáig azonban még optimális esetben is sok a teendő, így a Gazprom egyelőre a régi útvonalban gondolkodik. Ez egyben azt is jelenti, hogy jelenleg nincs napirenden a magyarországi szakasz újrarajzolása sem. A mostani – olaszországi végpontú – változat szerint a Déli Áramlat Szerbia felől lépne be Magyarországra, és Szlovéniánál lépne ki. A Gazprom korábban amiatt helyezte át a Déli Áramlat tervezett végpontját Ausztriából Olaszországba, mert az osztrákok az orosz projekt helyett a Nabuccóra összpontosítottak. E lépésének volt egy másik oka is: az uniós szabályozás ugyanis nem engedte, hogy a Gazprom tulajdonrészt szerezhessen a baumgarteni gázelosztóban. A múlt év végén a Gazprom elnökhelyettese, Alekszandr Medvegyev azonban már jelezte is, hogy vissza lehet térni az Ausztriába vezető nyomvonal vizsgálatához.
Jenei András, a Méltányosság Politikaelemző Központ energetikai kérdésekben illetékes szakértője úgy véli, a Gazprom még az eredeti útvonalban gondolkozik, a fő cél azonban már Baumgarten elérése. Mégpedig azért, mert Olaszországban túlságosan magasak a tarifák, így drága lenne onnan eljuttatni a gázt Nyugat-Európába. Az elemző szerint egyébként a baumgarteni végpont csökkentené annak az esélyét, hogy Magyarország – kihasználva az Európában szinte egyedülálló tározókapacitást – a Balkán felé elosztó központ lehessen. Ugyanakkor ez a terv kétszeresére növelné a magyarországi szakasz hosszát.
Drucker György energiapiaci elemző úgy látja, hogy a tarvisiói végpont egyáltalán nem került le a napirendről, csak az olasz energetikai holding, az ENI is megpróbálja kihasználni a projektben lévő pozícióit, és kedvező feltételekkel tárgyalná újra a szállítási szerződést. A szakértő emlékeztet arra is, hogy a Déli Áramlat építése szempontjából fontos ENI–Gazprom-szerződés Európa egyik legiparosodottabb régiójának, Észak-Olaszországnak az ellátására alapult.
