Az EY MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint a magyarországi fellendülés alapját egyebek mellett a fogyasztói bizalom erősödése, a kedvező monetáris politika és a csökkenő közüzemi díjak adhatják. Viszont a továbbra is visszafogott külföldi kereslet és a gyenge forint lassíthatja a magyar növekedést.
A könyvvizsgáló, adó-, tranzakciós és üzleti tanácsadó cég közleményében idézik Havas Istvánt, az EY vezérigazgatóját, aki úgy vélte: „az EY jelentéséből egyértelműen kiderül, hogy a válság éveit követően idén már egyértelmű növekedésre számíthatunk az eurózónában és az egész Európai Unióban”.
Az idei 2,9 százalékos GDP-növekedést követően a magyar gazdaság bővülése a következő években is tartósan 2 százalék körül alakul majd. Az élénkülés mértéke megfelel a régiós trendeknek, de lényegesen meghaladja a nyugat-európai országok növekedési ütemét – derül ki a gyorsjelentésből.
A Kopint-Tárki kutatói idén 3 százalék körüli gazdasági növekedésre számítanak.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. korábban javította 2014-re vonatkozó növekedési előrejelzését, így a bruttó hazai termék 2,5 százalékos növekedésével számol, és a korábbinál lényegesen alacsonyabb, 0,5 százalékos inflációt vár.
Korábban javítottak hazánk gazdaságának növekedési előrejelzésein a londoni pénzügyi elemzők a közép-európai térség második félévi kilátásairól készített prognózisukban.
Az EY tanulmánya szerint lassú, de biztos fellendülés kezdődött el az eurózóna gazdaságában. Az idei 1,1 százalékos GDP-bővülést követően jövőre 1,5 százalékos, az azt követő hároméves időszakban pedig átlagosan 1,6 százalékos növekedéssel lehet számolni a valutaunióban.
A legnagyobb mértékű, 2,2 százalékos bővülést a kommunikációs szektorban lehet várni az idén. Ezt követi a feldolgozóipar 1,9 és az építőipar 1,8 százalékos felfutással. Ezzel párhuzamosan az export is folyamatosan bővül: idén 3,5 százalékkal, jövőre 3,8 százalékkal növekedhet a kivitel az eurózónában – olvasható a jelentésben.
Az EY előrejelzése szerint az export bővülése mellett a fogyasztás élénkülése is segíti a gazdasági növekedést 2014-ben az eurózónában. Még mindig súlyos probléma azonban, hogy továbbra is jelentős különbségek vannak az egyes tagállamok gazdasági teljesítménye között. A növekedést ráadásul a rendkívül alacsony infláció, illetve az esetleges defláció is visszafoghatja – derül ki a jelentésből.
