Gigabírságot szabott ki az MNB

A Kulcsár-ügy óta nem tártak fel hasonló volumenű ügyet.

Végh Richárd, az MNB piacfelügyeleti igazgatóságának vezetője egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem találtak bizonyítékot az eljárás során arra, hogy valóban befektették az összegyűjtött forrásokat, így vélhetően piramisjátékról van szó. Elmondta, hogy a minimális befektetési összeg 500 ezer forint volt, de nagy szórást mutat, hogy az egyes befektetők mekkora összeget fektettek be.

Végh Richárd kifejtette: a most lezárt piacfelügyeleti eljárás keretében az MNB megállapította, hogy 2013 novemberéig Sz.-F. Zsolt Sándor a ténylegesen nem létező Fortress Insurance & Investment Company „képviseletében” eljárva nyilvános forrásgyűjtő tevékenységét a befektetőket megtévesztve azt a hamis látszatot keltve végezte, hogy ő maga egy világszerte közismert, amerikai egyesült államokbeli társaság képviselője (legtöbbször igazgatója) vagy megbízottja.

Sz.-F. Zsolt Sándor „képviselőként” nagy valószínűséggel 1252 (bizonyíthatóan 1055) befektetővel került kapcsolatba, és az MNB által átvizsgált iratok tanúsága szerint mintegy 7,7 milliárd forint összegben vett át közvetlenül vagy közvetetten, visszafizetési kötelezettséggel pénzeszközöket.

2013 novemberét követően – amikor is a jegybank már feljelentést tett és piacfelügyeleti eljárást kezdett az ügyben – Sz.-F. Zsolt Sándor tevékenységét a létező, Máltán bejegyzett Fortress Holdings LLC nevében továbbra is engedély nélkül folytatta. Az MNB 1654 olyan befektetőt azonosított, akik nagy valószínűséggel (bizonyíthatóan 1606-an) kerültek kapcsolatba a Fortress Holdings LLC-vel. Ennek során a társaság további mintegy 2,7 milliárd forint összegben vett át pénzeszközöket.

A piacfelügyeleti igazgató is kiemelte: a jegybank azon befektetőknek, akiknek a jelen ügyben érintett piaci szereplőkkel szemben befektetésükből fakadó követelésük áll fenn, azt javasoltja, hogy azt minél előbb jelezzék a büntetőeljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitányságnál.

Windisch László a sajtótájékoztatón kiemelte: a banki betéti kamatok csökkenése az elmúlt bő másfél évben a befektetési alapok vagyonának növekedését eredményezte és kedvezett a befektetési vállalkozásoknak. Úgy vélte, ezen tendencia folytatódása, illetve erősödése várható. Ezt a jelenséget, illetve a fogyasztók kockázati étvágyának növekedését igyekeznek kihasználni egyes jogosulatlan portfólió-kezelők, befektetési szolgáltatók is – hívta fel a figyelmet.

Windisch László kiemelte: a jogosulatlan szolgáltatók az egész pénzügyi rendszerbe – így a legális pénzügyi szolgáltatókba – vetett bizalmat is rombolják. A leggyakoribb, tipikus jogosulatlan tevékenységeik közé a portfóliókezelés és annak látszata, a betétgyűjtés és a pénzkölcsön nyújtása tartoznak.

Az MNB piacfelügyeleti területe e helyzet nyomán erőteljesebben lép fel a jogosulatlan tevékenység elleni küzdelem keretében. 2013 októbere – a pénzügyi felügyelettel (PSZÁF) való integráció – óta számos kisebb szereplő mellett hét-nyolc jelentős jogosulatlan szolgáltatót szűrt ki a piacról, és szabott ki számukra több tíz- vagy százmillió forintos bírságot. A Fortress-ügy ugyanakkor bonyolultságával, nemzetközi kiterjedésével és nagyságrendjével messze kiemelkedik az eddigi piacfelügyeleti vizsgálatok közül – emelte ki Windisch László.

Kitért arra is, hogy az MNB a fogyasztók hatékonyabb informálását is fontosnak tartja, ezért a www.mnb.hu honlapon „Figyelmeztetések” menüpontot hoztak létre; itt tájékoztatják a fogyasztókat, ha jogosulatlan tevékenység gyanúja merül fel egy társaságnál. Lényeges ugyanakkor, hogy maguk a fogyasztók is körültekintően járjanak el a saját megtakarításaikkal, befektetéseikkel kapcsolatos döntéseknél. Kirívó hozamot ígérő, vagy átláthatatlan pénzügyi termék esetén (is) előzetesen mindig célszerű ellenőrizni a szolgáltatást kínáló társaság adatait a jegybank felügyeleti honlapján, vagy tanácsot kérni annak ügyfélszolgálatán – mondta Windisch László.