A tanulmány szerint a kivándorlás két csatornán – az átlagos termelékenységen és a munkapiaci feszesség megváltoztatásán – keresztül befolyásolja az inflációs nyomást, a piaci árak és a bérszint alakulását.
A külföldre ingázó foglalkoztatottak számának növekedésével több munkalehetőség áll nyitva, ugyanakkor az aktív népesség létszáma mérséklődik, ami az átlagos termelékenységet csökkenti. Ha a termelékenyebb munkavállalók mennek külföldre, szintén csökken a termelékenység, ha kevésbé termelékenyek, akkor nő, így nem egyértelmű a hatás a tanulmány szerint.
A bérek esetében szintén nyitott kérdés a változás iránya: hosszú távon a bérek nagyjából a termelékenység növekedési ütemével bővülnek, azonban a kivándorlás hatására kevesebben versenyeznek egy adott állásért, a munkapiac feszesebbé válhat, tehát a vállalatoknak magasabb béreket kell ígérniük a megfelelő munkaerő felvételéhez, illetve megtartásához – derül ki a jelentésből.
Amennyiben viszont a termelékenységnövekedést meghaladó mértékben nőnek a bérek, az előállítás költsége is nő, tehát a fogyasztói árak is emelkedni fognak, növekszik a kínálati inflációs nyomás. A tanulmány kiemeli, hogy a kivándorlás bérekre gyakorolt hatása Magyarországon nagyon összetett, nehezen számszerűsíthető: függ a visszaáramlás mértékétől, az ingázók szakképzettségétől, potenciális tapasztalatától, illetve attól, hogy a külföldre vándorlás milyen ágazatokat érint a következő években.
A válság kezdete után a kivándorlást ösztönző ciklikus okok erősödtek, a munkanélküliségi ráta emelkedett, az állástalálási lehetőségek egyre csökkentek Magyarországon. Ugyan a húzó országokban, mint Németország és Nagy-Britannia, is gyengültek a munkapiaci viszonyok, mégis, az oda irányuló vándorlás évek óta dinamikusan növekszik.
Az elemzés felhívja a figyelmet, hogy az átmenetileg külföldön dolgozók egy része ezen ciklikus okok miatt dönthetett az elvándorlás mellett, így a hazai munkakereslet növekedésével hazatérhetnek.
A tanulmány idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített munkaerő-felmérést, amely szerint 2013-ban a külföldi telephelyen foglalkoztatottak száma 100 ezer körüli volt, amely eléri a 3,94 millió foglalkoztatott 2,5 százalékát.
A KSH felmérésében szereplő ingázók a hazai aktív populációhoz képest átlagosan 3-4 évvel fiatalabbak, nagyobb arányban középfokú végzettséggel rendelkeznek és 7 évvel kevesebb potenciális tapasztalattal rendelkeznek. A külföldre ingázók között jóval kisebb a nők aránya, mint a hazai aktív népességen belül, de a válság kezdete óta a női kivándorlók száma is nőtt.
Korábban több mint egymillió, Londonba vándorolt magyarról szóló bombahír terjedt el futótűzként a magyar sajtóban, azonban hamarosan kiderült, hogy kacsáról van szó, amelyet egy békéscsabai honlap egy nem létező intézetre hivatkozva közölt. Álhírekkel uszítanak – olvassa el a Magyar Nemzet kapcsolódó vezércikkét!
