15 éve nem látott bővülést várnak

A dinamikus gazdasági növekedés motorja a beruházás volt.

A Növekedési Hitelprogram második szakasza iránt élénkült a kereslet, így az MNB 1000 milliárd forintra emelte a keretet, ami jelentős addicionális forrást biztosít a versenyszféra beruházásaihoz. Ennek hatására a szektor tartósan átveheti az uniós forrásokból megvalósuló állami nagyberuházások gazdaságélénkítő szerepét. Az elemzők 2014–2015-ben így 15 éve nem látott beruházásbővülést várnak. A fogyasztás növekedését a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése biztosítja. A tartósan alacsony kamat- és inflációs környezet következtében a háztartások fogyasztási hajlandóságának emelkedésére számítanak az elemzők: csökken az óvatossági megtakarítások mértéke, továbbá a mérlegalkalmazkodás folyamata is lezárul jövőre.

Az elemzők ugyanakkor az alappályán még nem számoltak a Kormány szeptemberben várható újabb devizahiteles programjával. Ez egyrészről lökést adhat a fogyasztásnak, másrészről a bankok tőkehelyzetét ronthatja, ami visszafoghatja a hitelezést. A magyar gazdaság kibocsátása a teljes előrejelzési horizonton elmarad a potenciálistól, a ciklikus pozíció javulása mellett a kibocsátási rés 2015 után záródhat. Mindezen hatások eredőjeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint a GDP-növekedés 2014-ben elérheti a 3,3 százalékot, míg jövőre a 2,4 százalékot.

Az éves infláció idén és 2015-ben is a jegybank 3 százalékos célja és a maginfláció alatt marad. A korábbi közműdíjcsökkentések hatása, az újabbak bevezetése, az inflációs várakozások mérséklődése 2014-ben nyomott inflációs környezetet eredményez, amihez hozzájárul a negatív kibocsátási rés dezinflációs hatása. Emellett a teljes előrejelzési horizonton visszafogja az inflációt az orosz embargó miatt kialakuló túlkínálat árleszorító hatása.

Az elemzők 2015-ben az infláció fokozatos felpörgésére számítanak, melyet a bázishatások mellett az erősödő belső kereslet vezérel, így az előrejelzési horizont végére a jegybanki célra emelkedhet a mutató. A nyomott inflációs környezet, a gazdaság ciklikus pozíciója és a globálisan laza monetáris politika indokolják a historikusan alacsony jegybanki kamatszint hosszabb ideig történő fenntartását.

A gazdasági növekedés pályája érdemben nem veszélyezteti Magyarország külső finanszírozási képességét. Ugyanakkor az elemzők 2015-ben a GDP-arányos mutató csökkenését várják, összhangban a reálgazdasági aktívum szerepének zsugorodásával, melyet jövőre már nem tud ellensúlyozni az EU-transzferek beáramlása és az államadósság növekvő belföldi finanszírozása miatt belföldön maradó kamat. A költségvetés idei hiánya a Századvég Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint a kormányzati előirányzatnál is kedvezőbb lehet, és jövőre sem látható kiigazítási kényszer.