A hazai szélerőművek beépített teljesítménye jelenleg 325 MW, a tavalyi átlagos teljesítményük azonban mindössze 58,95 MW volt, ami 18,1 százalékos kihasználási tényezőnek felel meg. A termelésük egész évben -1,26 és 269 MW között ingadozott. 2025-ben 3166 olyan negyedórás időszak (33 nap) fordult elő, amikor a szélerőművek önfogyasztása meghaladta a termelésüket, vagyis a rendszer szempontjából nettó fogyasztóként jelentek meg.
Ilyenkor természetesen más erőműveknek kellett biztosítaniuk a működésükhöz szükséges villamos energiát. Ennek fényében Hárfás szerint különösen aggályos a Kapitány István által ígért négy GW szélerőművi kapacitásbővítés.
Ne a német út legyen a mérvadó, az Energiewende megbukott
A kudarcba fulladt energiafordulatot követően ma már új gázerőművek építését tervezi Németország, de hatalmas összegeket költ a hálózatfejlesztésre és az energiatárolás kiépítésére – sorolta Hárfás Zsolt, hozzátéve, hogy egyre nagyobb hangsúly kerül az importra is az ellátás stabilitása érdekében. – Ez azért alakul így, mert a német kormány úgy gondolta, hogy a stabilan működő atomerőművek helyett minden megoldható megújuló alapú energiatermeléssel, csakhogy ez nem így működik. Kapitány István miniszter eddigi szakmai múltja mentén erős korreláció körvonalazódik a német és a magyar energiapolitika között, és ez alapján a háttérben álló érdekcsoportok közötti átfedés feltételezhető – vélte a szakértő. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindezek fényében különösen szembötlő, hogy
ismét felerősödtek Magyarországon a Paks II atomerőmű szükségességét megkérdőjelező hangok, ráadásul több médiumon elkezdődött a lakosság felkészítése az energiaárak „szükségszerű” növekedésére.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!