Az Alkotmánybírósághoz fordulnak az Evobank ügyében

A DRB bank perében pedig elhalasztották a döntést.

A bíró elmondta azt is, hogy a törvényben szabott szűk határidők miatt a bizonyítási eljárás lefolytatása kizárólag okiratok szolgáltatására szorítkozhat, további bizonyítási eszközök alkalmazása veszélyezteti a határidők betartását, sőt lehetetlenné teszi azt.

Az Evobank Zrt. fellebbezésében kérte a törvény alaptörvény-ellenességének, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását, és az alaptörvény-ellenes rendelkezések alkalmazásának kizárására irányuló eljárás kezdeményezését az Alkotmánybíróságnál (Ab). A bank szerint az elsőfokú ítélet indoklásában „az alkotmányellenességi aggályok meglétét” a Fővárosi Törvényszék is elismerte.

A felperes bank fellebbezésében kifejtette: a törlesztőrészletek emelkedése nem járt együtt a hitelező ok nélküli „gazdagodásával”, hiszen a hitelező elvben a forrásköltségek növekedését érvényesítette a kamat- vagy díjemelés során, így a szolgáltatások közötti egyensúly általános jelleggel biztosan nem borult fel.

Az alperes magyar állam a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletének helybenhagyását kérte és fellebbezési ellenkérelmében a bíróság ismertetése szerint kifejtette: a devizahiteles-törvény nem utólagos jogalkotás, mert a Kúria jogegységi döntése a régi Polgári törvénykönyvön és a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos egyéb jogszabályokon alapul.

A magyar állam szerint a jogalkotó nem teremtett olyan jogi helyeztet, hogy a formálisan korábban kötött szerződésekre is kiterjedő hatály hátrányait kizárólag a pénzügyi intézményeknek kelljen viselniük.

Október 13-ra halasztotta az ítélethirdetést a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. által a magyar állam elleni indított devizahiteles-perben a Fővárosi Törvényszék hétfőn. A felperes pénzintézet keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az általa alkalmazott általános szerződéses kikötések tisztességesek és ezért érvényesek.

A bank jogi képviselőjének álláspontja szerint az alperesi eljárás nem tekinthető célszerűnek és a jóhiszemű pervitelt is sérti, mivel a magyar állam az érdemi ellenkérelmét egy munkanappal a tárgyalás előtt küldte el, az azt megelőző általános ellenkérelmében pedig egyáltalán nem a bank bizonyítékaira reagált, hanem általános jellemzést adott.

A pénzügyi cég a bírósági eljárás felfüggesztését kérte és azt kezdeményezte, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál, az indítványokat azonban elutasították.

A Magyar Bankszövetség azt kezdeményezi, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolására vonatkozó törvényt, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra. A bankszövetség MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye szerint a normakontroll szükségességét az is indokolja, hogy az elszámolási törvény alapjául szolgáló, júliusban elfogadott törvénnyel kapcsolatban bírói kezdeményezésre alkotmánybírósági eljárás van folyamatban, amelytől a szövetség szerint a most elfogadott törvény elválaszthatatlan.

A Fidesz szerint elfogadhatatlan

A Fidesz frakcióvezetője elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Magyar Bankszövetség egy hétfői közleményével „agresszív módon próbált nyomást gyakorolni a köztársasági elnökre”. Rogán Antal az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a bankok hosszú éveken keresztül 1,3 millió magyar családot „károsítottak meg tisztességtelen eszközökkel”, ezért van szükség az elszámoltatásukra.

A bankoknak a Kúria által tisztességtelennek ítélt árfolyamréssel és egyoldalú szerződésmódosításokkal kell elszámolniuk, és az Országgyűlés ehhez kapcsolódó döntése a Kúria ítéletén alapszik – hangsúlyozta.