A pénzintézetek magyar állam ellen indított devizahiteles-keresetei közül az Evobanké az első, amelyet másodfokon tárgyalt a Fővárosi Ítélőtábla. A tanácsvezető bíró a hétfői tárgyaláson a jogerős végzés rövid, szóbeli indoklásában hangsúlyozta: azt kéri az Ab-től, hogy állapítsa meg a Kúria jogegységi döntését törvénybe foglaló első devizahiteles-törvény (2014. évi XXXVIII.) több pontjának alkotmányellenességét, és semmisítse meg azokat. Többek között azét, amely kimondja, hogy a szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben rögzített határidőben nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását, vagy a bíróság a keresetet elutasítja, vagy a pert megszünteti. Azt a törvényi rendelkezést is megsemmisíttetné az Ab-vel az ítélőtábla, amely szerint ebben az esetben a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval külön törvény szerint meghatározott módon kell elszámolnia.
A törvény további tíz paragrafusa is alkotmányellenes a másodfokon eljáró bíróság szerint, elsősorban arra a polgári peres eljárásra vonatkozó passzusok, amelyek rögzítik, hogy a pénzintézetek milyen eljárásban kísérelhetik meg megdönteni a tisztességtelenség törvényi vélelmét.
A Fővárosi Ítélőtábla szerint ezek a törvényi cikkek sértik az alaptörvényben foglalt elvet, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, sértik a hatalommegosztás elvét, valamint azt a passzust is, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. A bíróság szerint sérti a törvény továbbá a bírák függetlenségére vonatkozó alkotmányosan rögzített elvet is, a jogbiztonság elvét, valamint azt is, hogy a bírák igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.
A bíró indoklásában kitért arra is, hogy a szerződéses feltétel tisztességtelensége etikai fogalom, amelynek megítélésénél kiemelkedő jelentősége van a bíró „köztapasztalaton alapuló, logikai következtetéseinek”, a szakismeretet igénylő következtetést azonban a bíró pusztán a logika szabályai alapján, segítség nélkül nem tudja elvégezni. Úgy fogalmazott, hogy a törvényben rögzített hét elv megvalósulása „többnyire különleges szaktudás nélkül is kikövetkeztethető”, a közgazdasági folyamatok hatásainak értékeléséhez azonban a bíró jogi szaktudása nem mindig elegendő. Annak megítéléséhez pedig, hogy a kikötésben megfogalmazott körülmény kamatra, költségre, díjra ténylegesen milyen hatást fejtett ki, olyan, különleges pénzügyi és közgazdasági szakismeret szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik.
A bíró elmondta azt is, hogy a törvényben szabott szűk határidők miatt a bizonyítási eljárás lefolytatása kizárólag okiratok szolgáltatására szorítkozhat, további bizonyítási eszközök alkalmazása veszélyezteti a határidők betartását, sőt lehetetlenné teszi azt.
Az Evobank Zrt. fellebbezésében kérte a törvény alaptörvény-ellenességének, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását, és az alaptörvény-ellenes rendelkezések alkalmazásának kizárására irányuló eljárás kezdeményezését az Alkotmánybíróságnál (Ab). A bank szerint az elsőfokú ítélet indoklásában „az alkotmányellenességi aggályok meglétét” a Fővárosi Törvényszék is elismerte.
A felperes bank fellebbezésében kifejtette: a törlesztőrészletek emelkedése nem járt együtt a hitelező ok nélküli „gazdagodásával”, hiszen a hitelező elvben a forrásköltségek növekedését érvényesítette a kamat- vagy díjemelés során, így a szolgáltatások közötti egyensúly általános jelleggel biztosan nem borult fel.
Az alperes magyar állam a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletének helybenhagyását kérte és fellebbezési ellenkérelmében a bíróság ismertetése szerint kifejtette: a devizahiteles-törvény nem utólagos jogalkotás, mert a Kúria jogegységi döntése a régi Polgári törvénykönyvön és a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos egyéb jogszabályokon alapul.
A magyar állam szerint a jogalkotó nem teremtett olyan jogi helyeztet, hogy a formálisan korábban kötött szerződésekre is kiterjedő hatály hátrányait kizárólag a pénzügyi intézményeknek kelljen viselniük.
Október 13-ra halasztotta az ítélethirdetést a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. által a magyar állam elleni indított devizahiteles-perben a Fővárosi Törvényszék hétfőn. A felperes pénzintézet keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az általa alkalmazott általános szerződéses kikötések tisztességesek és ezért érvényesek.
A bank jogi képviselőjének álláspontja szerint az alperesi eljárás nem tekinthető célszerűnek és a jóhiszemű pervitelt is sérti, mivel a magyar állam az érdemi ellenkérelmét egy munkanappal a tárgyalás előtt küldte el, az azt megelőző általános ellenkérelmében pedig egyáltalán nem a bank bizonyítékaira reagált, hanem általános jellemzést adott.
A pénzügyi cég a bírósági eljárás felfüggesztését kérte és azt kezdeményezte, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál, az indítványokat azonban elutasították.
A Magyar Bankszövetség azt kezdeményezi, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolására vonatkozó törvényt, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra. A bankszövetség MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye szerint a normakontroll szükségességét az is indokolja, hogy az elszámolási törvény alapjául szolgáló, júliusban elfogadott törvénnyel kapcsolatban bírói kezdeményezésre alkotmánybírósági eljárás van folyamatban, amelytől a szövetség szerint a most elfogadott törvény elválaszthatatlan.
A Fidesz szerint elfogadhatatlan
A Fidesz frakcióvezetője elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Magyar Bankszövetség egy hétfői közleményével „agresszív módon próbált nyomást gyakorolni a köztársasági elnökre”. Rogán Antal az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a bankok hosszú éveken keresztül 1,3 millió magyar családot „károsítottak meg tisztességtelen eszközökkel”, ezért van szükség az elszámoltatásukra.
A bankoknak a Kúria által tisztességtelennek ítélt árfolyamréssel és egyoldalú szerződésmódosításokkal kell elszámolniuk, és az Országgyűlés ehhez kapcsolódó döntése a Kúria ítéletén alapszik – hangsúlyozta.
