A pénzintézetek magyar állam ellen indított devizahiteles-keresetei közül az Evobanké az első, amelyet másodfokon tárgyalt a Fővárosi Ítélőtábla. A tanácsvezető bíró a hétfői tárgyaláson a jogerős végzés rövid, szóbeli indoklásában hangsúlyozta: azt kéri az Ab-től, hogy állapítsa meg a Kúria jogegységi döntését törvénybe foglaló első devizahiteles-törvény (2014. évi XXXVIII.) több pontjának alkotmányellenességét, és semmisítse meg azokat. Többek között azét, amely kimondja, hogy a szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben rögzített határidőben nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását, vagy a bíróság a keresetet elutasítja, vagy a pert megszünteti. Azt a törvényi rendelkezést is megsemmisíttetné az Ab-vel az ítélőtábla, amely szerint ebben az esetben a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval külön törvény szerint meghatározott módon kell elszámolnia.
A törvény további tíz paragrafusa is alkotmányellenes a másodfokon eljáró bíróság szerint, elsősorban arra a polgári peres eljárásra vonatkozó passzusok, amelyek rögzítik, hogy a pénzintézetek milyen eljárásban kísérelhetik meg megdönteni a tisztességtelenség törvényi vélelmét.
A Fővárosi Ítélőtábla szerint ezek a törvényi cikkek sértik az alaptörvényben foglalt elvet, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, sértik a hatalommegosztás elvét, valamint azt a passzust is, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. A bíróság szerint sérti a törvény továbbá a bírák függetlenségére vonatkozó alkotmányosan rögzített elvet is, a jogbiztonság elvét, valamint azt is, hogy a bírák igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.
A bíró indoklásában kitért arra is, hogy a szerződéses feltétel tisztességtelensége etikai fogalom, amelynek megítélésénél kiemelkedő jelentősége van a bíró „köztapasztalaton alapuló, logikai következtetéseinek”, a szakismeretet igénylő következtetést azonban a bíró pusztán a logika szabályai alapján, segítség nélkül nem tudja elvégezni. Úgy fogalmazott, hogy a törvényben rögzített hét elv megvalósulása „többnyire különleges szaktudás nélkül is kikövetkeztethető”, a közgazdasági folyamatok hatásainak értékeléséhez azonban a bíró jogi szaktudása nem mindig elegendő. Annak megítéléséhez pedig, hogy a kikötésben megfogalmazott körülmény kamatra, költségre, díjra ténylegesen milyen hatást fejtett ki, olyan, különleges pénzügyi és közgazdasági szakismeret szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik.