Benoit Coeure szerint olyan méretű veszély fenyegeti az eurózónás gazdasági növekedést, hogy mindent be kell vetni, élénkíteni kell a keresleti és a kínálati oldalon is. Coeure szerint a fiskális politika is segítheti a gazdaságot azokban az országokban, ahol még van mozgástere, de a strukturális reformok számítanak a legjobban.
Az EKB saját maga is kiveszi a részét a gazdasági élénkítésből. Előző héten újra csökkentette alapkamatát, amely most már 0,05 százalékon áll, szeptemberben és decemberben pedig 4 éves lejáratú hiteleket nyújt bankoknak, hogy azok élénkíthessék a vállalati hitelezésüket.
Az EKB a múlt héten bejelentette, hogy eszközfedezetű értékpapírok vásárlásába kezd, de nem akar teljes mennyiségi enyhítési (QE) programba fogni. Benoit Coeure szerint szeretnék, ha elég likviditás lenne a bankszektorban, de ezt úgy akarják elérni, hogy ez a reálgazdaságnak is hasznára váljon.
Az EKB igazgatósági tagja szerint feltételekhez kötött, célzott segítséget adnak a hitelezés beindításához, ezért nem „mennyiségi”, hanem „minőségi enyhítésként” írná le az EKB programját.