Az államtitkár ismertette: az operatív programokat júniusban küldte el a kormány az Európai Bizottságnak. Nyár végén érkeztek meg a bizottság észrevételei, hét operatív programhoz összesen több mint ezer észrevételt tett a testület.
Zsigmondné Vitályos Eszter hozzátette: a kabinet úgy döntött, hogy már ősszel megjelentetnek pályázatokat a hazai költségvetés kockázatára, a kiírások október első-második hetében várhatók. A 2014–20 között érkező uniós források felhasználásának keretét jelentő partnerségi megállapodás dokumentumait szeptember 11-én vette át Orbán Viktor miniszterelnök; az operatív programok a részleteket, a konkrét intézkedéseket vázolják fel.
A partnerségi megállapodásról szólva az államtitkár kiemelte: a dokumentum elfogadását megelőző egyeztetések során sikeresen tudták képviselni a magyar érdekeket egyebek között az élelmiszer-ipari feldolgozás támogathatósága esetében, ahol nagy nézetkülönbség volt az Európai Bizottság és a magyar kormány között. Szintén kiemelkedő eredménynek nevezte az államtitkár, hogy a testület elállt kifogásaitól, és továbbra is támogatható lesz a nemzetközi közlekedési hálózatra „ráhordó” helyi utak fejlesztése az új hétéves uniós ciklusban.
Sikeresek voltak a tárgyalások a kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó vissza nem térítendő támogatások területén is. Az Európai Bizottság a kkv-k támogatásának fő eszközét a visszatérítendő pénzügyi eszközökben látta, de végül a partnerségi megállapodásba nem kizárólagos finanszírozási formaként került be a visszatérítendő pénzügyi eszköz – mondta el Zsigmondné Vitályos Eszter.
Az államtitkár ismertette: kompromisszumot kellett kötnie Magyarországnak például a turisztika területén, végül azt sikerült elérni, hogy a gazdaságfejlesztési operatív programban megmarad egy önálló turisztikai prioritás, ami körülbelül 100 milliárd forint forrást jelent.
Nem fogadta el viszont az Európai Bizottság a magyar álláspontot egyebek közt a Budapesten megvalósuló, de országos hatáskörű projektek finanszírozása esetében. A kormány azt szerette volna elérni, hogy ezeket a projekteket teljes egészében a kevésbé fejlett régióknak járó forrásokból lehessen finanszírozni, így kímélték volna a központi régióra jutó, korlátos forrásokat.
Elzárkózott a bizottság egyebek mellett nagy budapesti beruházások támogathatóságától, középületek fejlesztésének, felújításának támogathatóságától, járműbeszerzések kapcsán pedig még tárgyalnak a testülettel – ismertette az államtitkár.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára már kedden beszélt arról, hogy „tömegesen” az operatív programok elfogadása után, jövő év elején jelennek majd meg a 2014 és 2020 közötti fejlesztési időszak forrásaira vonatkozó pályázatok.
A politikus emlékeztetett arra, hogy 2014 és 2020 között mintegy 12 ezermilliárd forint európai uniós fejlesztési forrás áll Magyarország rendelkezésére, amit ki kell használni, mert nem tudni, hogy lesz-e még olyan időszak, amikor ekkora keretösszegben lehet fejleszteni. A tíz operatív programra 8737 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amelynek 85 százaléka uniós, a maradék pedig hazai költségvetési forrás. Az operatív programokra rendelkezésre álló összeget egészítik ki a közvetlenül Brüsszelből érkező támogatások – fűzte hozzá a helyettes államtitkár.
A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program prioritásait részletesen ismertetve a helyettes államtitkár elmondta: támogatják a kis- és közepes vállalkozásokat, a kutatás-fejlesztést és az innovációt. Támogatni kell az infokommunikációs fejlesztéseket, az energetikai beruházásokat és a foglalkoztatás bővítését, valamint a turizmust. A főbb szabályozási újítások között említette, hogy megalapozottabb, összehangoltabb lesz a stratégiaivégrehajtás-tervezés, és fókuszáltabbak lesznek a pályázatok.
