Havas István, az EY vezérigazgatója a cég közleményében kifejtette: már a cég előző két negyedéves előrejelzése is rámutatott, hogy idén nagyon dinamikusan növekszik a magyar gazdaság. Legfrissebb prognózisukban a nyári 2,9 százalékos növekedési kilátást 3,3 százalékra módosították, amely 2006 óta az eddigi legjobb teljesítménynek számít.
A felfutás alapját egyebek mellett a kedvező monetáris politika, a pozitív világgazdasági kilátások és a bővülő lakossági fogyasztás adja. A kockázatok között a gyenge forintot, a kormányzati fiskális szigorítások kilátásba helyezését, valamint a világpolitikai tényezők gazdaságra gyakorolt hatásait említi az előrejelzés.
A jelentés rámutat arra, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a következő két évben is az átlagosnál jobb lesz, a gazdasági növekedés azonban az idei rekordévhez képest alacsonyabb mértékű, 2,2 százalékos lehet.
Az eurózónában a korábbinál lassabb GDP-bővülésre lehet számítani az EY előrejelzése szerint, 2014-ben 0,9 százalék, jövőre azonban már 1,5, 2016-ban pedig 1,7 százalékos bővüléssel számol a jelentés. A növekedés alapját a beruházások felfutása, a külső kereslet bővülése és a gyenge euró kínálta versenyelőny adhatja.
Pozitív fordulat, hogy a munkanélküliek arányának növekedése megállt az eurózónában. Az álláskeresők száma azonban csak lassan fog csökkenni a következő években, arányuk 2016 végére is csak 10,6 százalékra mérséklődhet. Szintén bizalomra ad okot, hogy visszafogottan, de folyamatosan bővül a lakossági fogyasztás: idén 0,8 százalék, 2015-ben 1 százalék, 2016-ban 1,4 százalék lehet a növekedés mértéke – mutat rá a jelentés.
A legnagyobb mértékű, 1,4 százalékos bővülésre a kommunikációs szektorban lehet számítani idén. Ezt követi az építőipar 1,1 százalékos, majd a feldolgozóipar és a pénzügyi szektor 1-1 százalékos felfutással. A negyedévente közzétett EY Eurózóna-előrejelzés az Oxford Economics-szal együttműködésben készült, az Európai Központi Bank modelljein alapuló jelentés.
A Központi Statisztikai Hivatal szeptember elején közölte, hogy a bruttó hazai össztermék 3,9 százalékkal nőtt a második negyedévben, az előző negyedévhez képest pedig 0,8 százalékos volt a gazdaság növekedése a szezonálisan kiigazított adatok szerint. A második becslés megegyezik az augusztus 14-én közölt első becslés eredményével, amely szerint nyolcéves rekordot döntött a magyar GDP.
