Hazánk Európa járműgyártásának egyik központjává vált

Magyarországon 2013 a járműgyártásban is fordulatot hozott – mondta Varga Mihály.

TK
2014. 09. 29. 16:24
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fontosnak nevezte az ipar által igényelt gyakorlatorientált képzés bevezetését, amely 2012 szeptemberében – a felsőoktatásban az országban elsőként – a Kecskeméti Főiskolán, a járműmérnöki alapszakon közös képzés indult el a Mercedes–Benzzel és a Knorr–Bremsével.

Varga Mihály bejelentette, hogy a duális szakképzésre történő teljes áttérés időpontja 2015 szeptembere, amely után a képzés német mintára, az igényekhez fog alkalmazkodni. Hangsúlyozta, hogy a stabilitás fenntartása és az élénkülő gazdasági növekedés erősítése áll a kormány gazdaságpolitikájának a középpontjában. Felhívta a figyelmet arra, hogy az autógyártás hatalmas változások előtt áll, amihez óriási technológiai innovációra lesz szükség.

A nem távoli jövőről elmondta, hogy a következő évtizedekben a hibrid és az elektromos, majd később a hidrogén hajtású gépjárművek elterjedésének leszünk tanúi. Ismertette, hogy 2050-re a Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint az újonnan értékesített autók 70 százaléka elektromos vagy hibrid meghajtású lesz.

Emlékeztetett arra, hogy a K+F-ráfordítások aránya a GDP-hez képest az elmúlt évtizedben egy százalék körül mozgott, csak 2010-től kezdett folyamatosan emelkedni. A kormány középtávú stratégia célja az, hogy 2020-ra ez az arány elérje 1,8 százalékot.

Fontosnak nevezte, hogy ebben az uniós költségvetési ciklusban 2,1 milliárd eurót fordíthat Magyarország kutatás-fejlesztésre, ami a kétszerese az előző időszakban kapott kohéziós támogatási keretnek.

Varga Mihály az MTI kérdésére elmondta: 2014-ben a tavalyinál is kedvezőbb lesz a járműipar termelése, mert az előzetes becslések szerint, eddig több mint 30 százalékos volt a növekedés, mert a beruházások most kezdenek teljes kapacitással termelni. Példaként említette a Mercedes–Benz kecskeméti gyárát, ahol már 3 műszakban folyik a termelés.

Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz–KDNP), Kecskemét polgármesteri határkörrel felruházott alpolgármestere előadásában kiemelte, hogy 2006 óta az iparűzési adó 2 százalékról 1,6 százalékra történt csökkentése eredményeként is 6 ezer új munkahely jött létre Kecskeméten, melyből 2 ezer az autóiparban. Adatai szerint hat év alatt 300 milliárd forint tőkét fektettek be Kecskeméten a különböző vállalkozások.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.