Közzétette a kormányzat azoknak az országos jelentőségű közúti, vasúti, városi és elővárosi közlekedési fejlesztéseknek a listáját, amiket a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban valósítanának meg közösségi forrásokból. A korábbi ígéretek szerint 2018-ig minden autópálya eléri az országhatárt: az M3-as Kárpátalja felé, megépül a Kassa és Miskolc közötti autópálya-szakasz, folytatják az M2-es sztráda építését Vác és a magyar–szlovák határ között, az M6-os eléri majd a déli határt. Cél az is, hogy a megyei jogú városokat hozzákössék az autópályákhoz.
A most közzétett listából kiderül, hogy az ígéretek nem teljesen úgy valósulnak meg, ahogy azt korábban gondolni lehetett. A 2-es főút csak Vácig lesz kétszer két sávos gyorsforgalmi, azután megmarad főútnak. Hasonlóképpen történik a 3-as esetében is: az M30 Miskolctól a szlovák határig ugyanúgy kétszer egy sávos út lesz, mint az M3-as Vásárosnaménytől. A 4-es kétfelől közelíti meg a román határt: épül a fővárostól Szolnokig, majd Törökszentmiklósig a hagyományos nyomvonalon, de Debrecen felől – ahová elér az M3-as leágazása – az M35-ös osztott pályás úttal ér el Berettyóújfaluig, ahonnan kétszer két sáv vezet a határra. Az M6 szintén csak autóútként éri el a magyar–horvát határt Ivándárdánál.
Az uniós források lehetővé teszik, hogy Szombathelytől Győrig, a Balaton partjától Kaposvárig, illetve Kondorostól Békéscsabáig gyorsforgalmi úton közlekedjenek az autósok. Marad azért megyeszékhely, amelyik így sem kap sztrádakapcsolatot, mint Eger, Veszprém, Zalaegerszeg. Illetve Békéscsaba megközelítéséhez is meg kell építeni a Kecskemét–Szarvas–Kondoros szakaszt, ám ezekre más forrást kell találnia a kabinetnek.
Lényegesen hosszabb a vasúti fejlesztések listája. Alapvetően a nemzetközi fővonalakon folynak pályafelújítási, néhol villamosítási munkák, illetve az elkészülő GSM-R-infrastruktúrát kihasználva az európai vonatbefolyásolásoló rendszert, az ETCS2-t építik ki több szakaszon. Újjáépülnek pályaudvarok, állomásépületek és ezekhez kapcsolódó P+R parkolók. Az állami vasúttársaság két ütemben vásárolhat új motorvonatokat.
Ami a tervekből látványosan kimaradt, az a V0, vagyis a fővárost délről elkerülő, kizárólag a vasúti teherszállítást szolgáló óriásberuházás. Ennek forrásául korábban szóba kerültek az uniós pénzek, kínai és orosz beruházási források is. Árulkodó, hogy a létesítményről hosszú hónapok óta nem esett szó a kormányzati kommunikációban. Hasonlóképp nem szerepel az uniós listában a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza sem, ennél azonban van remény a kínai finanszírozásra. Bekerült a felsorolásba viszont a repülőtéri gyorsvasút terve, amit először a 2000-es évek elején javasoltak magyar magáncégek, de a Malév leállítása után hátrább sorolták a megvalósítását.
