Orbán Gábor emlékeztetett: az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 30 millió forintig áll helyt az arra jogosultaknak. Az állam a 30 millió forint fölötti rész 49 százalékát téríti meg, a Széchenyi Bankban meglévő tulajdoni hányadának megfelelően.
Összesen 3,7 milliárd forintot fognak kifizetni nagyjából száz betétesnek, előreláthatólag január közepéig – mondta az államtitkár. Az OBA nagyságrendileg 12 milliárd forintot fog fizetni az arra jogosultaknak. A betétbiztosítás jellemzően a magánszemélyek és a kis- és közepes vállalkozások betétjeit védi. Nem terjed ki azokra a nagyobb szervezetekre, amelyeknek az átlagosnál jobb a kockázatfelismerő képessége, ilyenek például a befektetési vállalkozások vagy az önkormányzatok.
Orbán Gábor hangsúlyozta, a kártalanítás nem azt jelenti, hogy az állam felelős lenne a bank helyzetéért – a felelősség a menedzsmenté, az állam nem perelhető, nem kellene, hogy helyt álljon. A kormány azért döntött a kártalanítás mellett, hogy erősítse az állami tulajdonban lévő hitelintézeti rendszerbe vetett bizalmat – mondta az államtitkár.
Orbán Gábor elmondta, az NGM szerint a Széchenyi Banknál nem volt megfelelő az eszközértékelési gyakorlat – ezt a könyvvizsgálók is megállapították –, sokáig nem készült hiteles kimutatás a bank helyzetéről. Általában a hitelezési gyakorlat nem volt megfelelő, a banküzem nem volt rendben abban az értelemben, hogy a hitelek mögött nem volt megfelelő fedezet, nem lehetett névértéken nyilvántartani a bank által kihelyezett hiteleket – mondta az NGM államtitkára.
A Magyar Nemzeti Bank december 5-én visszavonta a Széchenyi Kereskedelmi Bank működési engedélyét, egyúttal elrendelte az intézmény végelszámolását, mert, mint közölték, az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. A jegybank közölte: az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa azért vonta vissza a bank tevékenységi engedélyét, mert a hitelintézet működése nem felelt meg a jogszabályoknak, és súlyosan megsértette a felügyeleti hatóság határozatát is.
Az MNB által a Széchenyi Banknál lefolytatott vizsgálat megállapította: a bank tevékenysége valamennyi jelentős területen – így a tőkehelyzetet, az értékvesztések elszámolását, a fedezetek nyilvántartását és értékelését, valamint az informatikai, számviteli rendszerek működését tekintve – súlyos, a prudens működéssel összeegyeztethetetlen helyzetbe került. A Széchenyi Banknál lefolytatott átfogó vizsgálat alapján az MNB arra a következtetésre jutott: a banknál zajló negatív folyamatok, a problémás hitelportfólió olyan magas kockázatúak, ami már nem kezelhető egyéb felügyeleti intézkedésekkel.
A Széchenyi Kereskedelmi Banknak az MNB tájékoztatása szerint mintegy 1600 betétes ügyfele van, a mérlegfőösszeg alapján számított piaci részesedése a hitelintézeti szektorban mintegy 1,4 ezrelék.
