Dobogós helyen áll a kreatívipar Európában

A kreatív és kulturális iparágban dolgoznak a legtöbben Európában az építőipar és a vendéglátóipar után.

VZ
2014. 12. 06. 12:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szerzők európai szervezete (GESAC) felkérésére készített kutatás szerint az évi 535,9 milliárd eurós (164 ezer milliárd forint) forgalmával a kreatív és kulturális ipar az európai gazdaság egyik legmeghatározóbb szereplője, 4,2 százalékkal járul hozzá a kontinens hazai össztermékéhez (GDP).

A felmérés szerint a kreatív és kulturális szektor erősen támaszkodik a helyi munkaerőre és sok fiatalt vonz: a dolgozók mintegy 19 százaléka harminc év alatti. Ezen felül még a gazdasági válság legnehezebb éveiben is 0,7 százalékkal tudott növekedni az iparágban dolgozók száma – írja az Artisjus közleménye.

A kutatás tizenegy alszektorra bontva vizsgálta a kreatív- és kulturális ipart: könyvpiac, újságok és magazinok, zene, előadóművészetek, televízió, film, rádió, videojátékok és egyéb játékok, vizuális művészetek, építészet és reklám.

A tanulmány a zenei területet vizsgálva külön kitért a Sziget Fesztiválra is. A felmérést készítők megkeresték Gerendai Károlyt, a Sziget Fesztiváliroda ügyvezető igazgatóját, aki elmondta az elemző cégnek, hogy a Sziget-iroda év közben 50-60 embert foglalkoztat, de a fesztivál ideje alatt ez a szám 9000-re emelkedik. „A fesztiválszervező cégek igen jelentős munkáltatók, amelyek elsősorban magasan képzett, helyi, fiatal munkaerővel dolgoznak. A feladatokat nem tudjuk távoli országokba kiszervezni, ezért helyi szinten különösen fontos a gazdasági szerepünk” – idézi a közlemény Gerendai Károlyt.

Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója a közleményben elmondta: sokan kizárólag úgy tekintenek a kreativitásra és a kultúrára, mint ami anyagi terhet jelent a társadalomnak és az államnak, amire mindig csak költeni kell. Ez az elemzés megmutatja, hogy valóban iparágként kell tekinteni erre a szektorra, ami mind gazdaságilag, mind a foglalkoztatásban jelentős értéket képvisel itt Európában – jegyezte meg.

Magyarországon a foglalkoztatottak 4,4 százaléka dolgozik a kreatíviparban, tevékenységük Magyarország GDP-jének 3,7 százalékát adja a Hétfa Kutatóintézet 2014-es felmérése szerint, amelyet a Design Terminál felkérésére készített. A zenei szerzői jogdíjakat kezelő Artisjus 2013. évi teljes jogdíjbevétele 13 362 648 000 forint volt. Havi bruttó 1 millió forint felett tavaly 24 szerző kapott jogdíjkifizetést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.