Közölte: azért is vágtak bele a takarékszövetkezeti rendszer megújításába, mert a pénzügyi válság idején megtanulták, hogy bár a nemzetközi együttműködések egyre szorosabbak, minden egyre nemzetközibb, de ha válság van, akkor „mindenki hazaszalad”, amikor baj van, akkor „mindenki osztrák lesz, német, vagy amerikai”.
Ezért – fűzte hozzá – ha az országnak nincs saját szuverén pénzügyi rendszere, és véget érnek a kedvező nemzetközi tendenciák, kitör a válság, akkor „hirtelen magunkra nézünk, hogy kik vagyunk mi, és ha magyarok vagyunk, akkor mink van, amivel a válság elhárításában a hazánk segítségére tudnánk lenni”.
Hozzátette: megtanulta, hogy a külföldi, nemzetközi kézben lévő pénzintézetek, amikor kitör a válság – természetes és érthető módon – azonnal hazájuk segítségére sietnek. A Magyarországra kihelyezett forrásokat azonnal visszavonják, és az anyaország segítségére sietve próbálnak a nemzetközi szabályokat tiszteletben tartva eljárni.
Ha Magyarországnak nincs a saját pénzügyi szuverenitását megadó intézményrendszere – mondta –, akkor egyedül fog maradni, mint ahogy egyedül maradt a 2008-as válságban. Ezért döntöttek úgy, hogy ha Magyarország szuverén ország akar lenni, akkor pénzügyi szuverenitásra is szükség van, ahhoz pedig kellenek szuverén magyar pénzügyi intézmények. A TakarékBankra és a takarékszövetkezetekre ezen a szemüvegen keresztül tekintenek, és örülnek annak, hogy levonva a válság tapasztalatait, ma már a magyar bankrendszer és pénzügyi rendszer több mint ötven százaléka nemzeti kézben van. „Nagyobb biztonságban vagyunk, mint a legutóbbi válságot megelőzően” – mondta a miniszterelnök.
