A Hidrofilt Kft., a Pannon Egyetem és a nagykanizsai önkormányzat együttműködésében megvalósított Soós Ernő Víztechnológiai Kutatóközpont megnyitóján Szijjártó Péter közölte: a világpiaci kihívások miatt a gazdaság valamennyi szegmensében óriási verseny van, és ebben úgy állhat helyt Magyarország, ha kiválasztja azt az iparágat, ahol tudása, tapasztalata alapján versenyelőnye lehet.
A vízipar ilyen terület, „a felhalmozott szaktudás, tapasztalatok és hagyományok predesztinálnak arra, hogy a világ víziparának egyik vezető országa legyünk” – jelentette ki a miniszter.
Mint mondta, nem túlzás, hogy az ivóvíz a 21. század egyre fontosabb természeti kincse, a vízkészlet felbecsülhetetlen érték, megőrzése az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb globális kihívásává, biztonsági kérdésévé válik. Szakértői előrejelzések szerint a növekvő lakossági igények és az éghajlatváltozás nyomán 2030-ra 40 százalékos globális vízellátási hiány várható, a 2050-re szóló előrejelzések szerint pedig a 9 milliárdosra növekvő emberiség miatt 60 százalékkal növekvő élelmiszer-fogyasztással és további 20 százalékkal növekvő vízfogyasztással számolnak.
Meglátása szerint a magyarországi vízipar, a vízkutatás „fővárosának” lehet nevezni Nagykanizsát, ahol a 25 éves vízkezelési tapasztalatokkal rendelkező Hidrofilt Kft., a város és az egyetem összefogásával országosan egyedülálló víztechnológiai központot hoztak létre. Az egykori nagykanizsai vegyészmérnökről, számos szabadalom kidolgozójáról, Soós Ernőről elnevezett kutatóközpont révén szabadalmakkal és technológiai megoldásokkal járulnak hozzá „a vízbiztonság növeléséhez, a vízipar és ezzel a magyar innovatív ágazatok exportképességének növeléséhez”.
Szijjártó Péter elmondta: a 2014 és 2020 közötti ciklusban a magyar kormány megduplázza a kutatási, fejlesztési célokra szolgáló forrásokat, ami együttesen így meghaladja a 700 milliárd forintot. Példaértékűnek nevezte, hogy egy közepes hazai vállalat innovációban és kutatás-fejlesztésben a legnagyobbakkal is versenyképes, hozzátéve, hogy a kis és közepes cégekre „mint a nemzetgazdaság lelkére” tekint a kormány, a támogatásuk elsődleges marad továbbra is. A magyar gazdaság azonban akkor tud hosszú távon versenyképesen működni, ha a jelenlegi 3000-3500 export- és versenyképes kkv számát legalább 12 ezerre tudjuk növelni – vélekedett a miniszter.