A bíróság a K&H Bank esetében elutasította a felperes pénzintézet kérelmét arra, hogy a törvényszék kezdeményezzen az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást, valamint forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) a 2014. évi 38-as törvény alkotmányellenessége miatt.
Az alperes magyar állam mindhárom tárgyaláson a kereset elutasítását kérte.
A felperes Porsche Bank jogi képviselője elsődleges keresetében azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a per tárgyává tett szerződéses kikötések nem tartoznak a törvény hatálya alá. Azonban, amennyiben a törvényszék úgy ítéli meg, hogy a kikötések lehetővé teszik az egyoldalú szerződésmódosítást, akkor azok tisztességességének megállapítását kérte. A bank keresetében felidézte, hogy a devizaalapú kölcsönszerződésekben, a kamatváltozást eredményező kikötésekkel kapcsolatban indított perben a Fővárosi Törvényszék 2014. szeptember 16-án megállapította, hogy a szerződési feltételek nem minősülnek egyoldalú módosítást lehetővé tevő kikötéseknek, így nem esnek a 2014. évi XXXVIII. törvény alá.
Kiegészítette ugyanakkor, hogy ezt követően a magyar állam fellebbezett és a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az Alkotmánybírósághoz fordult, amely csütörtöki határozatában elutasította a bíróság által kifogásolt szakaszokat, tehát a tárgyalás másodfokon folytatódik.
A felperes pénzintézet elsődlegesen azzal érvelt, hogy a bank nem jogosult egyoldalúan kamatot módosítani, egyebek mellett a lakossági, dolgozói és konszern dolgozói forintalapú hitelügyleteiben azért, mert a meghatározott induló kamat, kizárólag havonta az egy hónapos BUBOR-nak (budapesti bankközi hitelkamatláb) a tárgyhó első hat napján érvényes értékének változásával megegyező mértékben változik, arra a banknak nincs ráhatása.
A K&H Bank keresetlevelében kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg: forintalapú, illetve valódi deviza fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződéseiben alkalmazott, egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötések tisztességesek, és ezért érvényesek.