Jól halad a devizahitelek elszámolásának előkészítése

Patai Mihály kiemelte: a magyar bankrendszerben eközben jelentős átalakulás zajlik.

A magyar bankrendszerben jelentős átrendeződés folyik, az elmúlt időszakban több tulajdonosi átrendeződés kezdődött, és hat, kisebb jelentőségű kivonulás ment végbe, a „piaci torta” pedig, amelyen a bankoknak osztozkodniuk kell, jelentősen zsugorodott – mondta.

Patai Mihály felidézte, hogy a bankrendszer bevételei jelentősen estek, ugyanakkor az állandó költségek lényegesen megugrottak, alapvetően a kormány intézkedései, a bankadó, a tranzakciós illeték miatt. Ebből következően néhány bank számára egyszerűen nincs hely a hazai piacon. Csak azok a bankok tudnak a jövőben életképesen működni, amelyek az üzleti modelljüket hozzá tudják igazítani az új piaci elvárásokhoz és a tulajdonosi stratégiához – húzta alá.

2015 legfontosabb kihívásának nevezte a magyar bankrendszer számára az elszámolási, a forintosítási és a fair bank törvényből adódó feladatokat. Ehhez csatlakozik a lakossági hitelezés új feltételrendszere, amelyeket a jegybank már korábban meghirdetett. A három törvényből fakadó feladatok nagyon komoly operációs kihívást jelentenek a bankok számára, azonban a projektekkel minden bank jól halad, így tartani tudja majd az előírt határidőket.

Az elszámolás részleteiről és teendőiről minden ügyfél személyre szóló levelet fog kapni, a bankok pedig több csatornán keresztül tájékoztatják az ügyfeleket az általános információkról, így a website-jukon, a fiókokban is – sorolta. Patai Mihály szerint nem valósak azok az utóbbi napokban elterjedt hírek, hogy ezek a banki feladatok nagymértékben megterhelik a pénzintézetek netbankjait. Az elszámolási feladat valóban nagy terhet jelent az érintett bankok számára, amelyek jelentős erőforrásokkal dolgoznak a törvény által előírt folyamaton, ugyanakkor mivel a fejlesztés jelenleg teszt rendszereken fut, így a napi folyamatokat, a netbanki rendelkezésre állást nem érintheti.

Az elszámolási, a forintosítási és a fair banki törvényből eredő feladatok megoldása után a magyar bankrendszer végre újra tudja kezdeni a normális banki üzletmenetet a lakossági hitelezésben, és ez a legfontosabb – hangsúlyozta.

Kifejtette: a jövőben a lakossági területen a fiókhálózat bővítése már nem elsődleges, egyetlen út, a fiatalabb nemzedék már digitális nemzedék, az internetes kultúrát igényli. A vállalati hitelezésben pedig, amikor a forint alapkamata közelít az eurókamatokhoz, új lehetőségek nyílnak meg a forinthitelezésre. A korábbi eszköz-forrás gazdálkodás gyakorlatát jelentősen meg kell változtatni – mutatott rá az elnök.

A bankok szakmai érdeke is a felelős banki hitelezés – emelte ki. Rövid távon az MNB-nek a törlesztőrészletekre vonatkozó adósságfék szabályai visszavethetik a lakossági hitelezést, hosszabb távon viszont hasznosak lehetnek, mert a gazdaság tisztulását, és a banki minőségi portfóliók felépülését eredményezik.

Patai Mihály a jegybank elnökének korábbi nyilatkozatára reagálva elmondta: kétségtelenül volt az országban egy költségvetési trendforduló, amelynek hatására látható lépések történtek az államháztartási stabilizáció irányába, ugyanakkor a költségvetés átalakításának útján megállás nélkül kell végigmenni. Egyetértett azzal is, hogy lezajlott egy monetáris fordulat is. Ennek két fő elemét támogatja Patai Mihály: a „türelmesen végig menedzselt” alapkamat-csökkentést, valamint a növekedési hitelprogramot (nhp), amelyet a japán és a brit jegybank mintájára hajtott végre az MNB. A bankszövetség elnöke azzal azonban nem értett egyet, hogy gazdaságpolitikai fordulat is végig ment volna. A gazdaság növekedésében nem látszik a fenntarthatóság, a hitelminősítők ezért is várnak az ország felminősítésével – mondta. A növekedés motorjai ugyanis az uniós források és az MNB növekedési hitelprogramja, nem pedig a vállalatok beruházásai, teljesítményük növekedése – fejtette ki. A gazdasági szakértők emellett nem tartják megalapozottnak a szektorális adók tartós fenntartását is, mert ezek eredetileg „krízisadók” voltak és fennmaradásukig torzítják az egészséges piaci mechanizmusokat – mutatott rá Patai Mihály. Ezért is tekinti előremutató fejleménynek , hogy kormányzati szinten napirendre került a bankadó fokozatos kivezetése, és azt is megalapozottnak látja, hogy a folyamat a gazdaságélénkítéshez kötődjön, amely mindkét fél számára kiemelten fontos. Hozzátette: most az az igazi kihívás, hogy a monetáris politikában sikeres kamatcsökkentés és nhp eredményei tartósan, stabilan fennmaradjanak.

Patai Mihály elmondta: a vállalati hitelezés egyelőre stagnál, de a 2015-ös évvel kapcsolatban már bizakodó.

Leszögezte, nem kínálati, hanem keresleti probléma van ezen a téren Magyarországon. Az eurózónában az utóbbi hat évben csökkenő tendenciát mutat a vállalati hitelek volumene, ezt pedig a válságra lehet visszavezetni. Emellett a gazdasági válság egyik érzékelhető következménye, hogy a vállalatok a beruházásaikat nagyobb részben vagy teljes egészében önerőből valósítják meg. A kis- és közepes vállalkozásoknál is „rejtőzködik” a hitelkereslet, aminek részben az is az oka, hogy Magyarországon a becslések szerint 25-30 százalékot tesz ki a fekete- és szürkegazdaság aránya. A nem dokumentált üzleti tevékenységhez a források előteremtése nem jelenik meg hitelkeresletként a magyar bankrendszerben.

Patai Mihály végezetül kiemelte: a lakossági hitelezésben egy szakasz befejeződik, a devizahitelek kivezetése megadja a lehetőséget, hogy új alapon éledjen újra a lakossági hitelezés.