Jól halad a devizahitelek elszámolásának előkészítése

Patai Mihály kiemelte: a magyar bankrendszerben eközben jelentős átalakulás zajlik.

Kifejtette: a jövőben a lakossági területen a fiókhálózat bővítése már nem elsődleges, egyetlen út, a fiatalabb nemzedék már digitális nemzedék, az internetes kultúrát igényli. A vállalati hitelezésben pedig, amikor a forint alapkamata közelít az eurókamatokhoz, új lehetőségek nyílnak meg a forinthitelezésre. A korábbi eszköz-forrás gazdálkodás gyakorlatát jelentősen meg kell változtatni – mutatott rá az elnök.

A bankok szakmai érdeke is a felelős banki hitelezés – emelte ki. Rövid távon az MNB-nek a törlesztőrészletekre vonatkozó adósságfék szabályai visszavethetik a lakossági hitelezést, hosszabb távon viszont hasznosak lehetnek, mert a gazdaság tisztulását, és a banki minőségi portfóliók felépülését eredményezik.

Patai Mihály a jegybank elnökének korábbi nyilatkozatára reagálva elmondta: kétségtelenül volt az országban egy költségvetési trendforduló, amelynek hatására látható lépések történtek az államháztartási stabilizáció irányába, ugyanakkor a költségvetés átalakításának útján megállás nélkül kell végigmenni. Egyetértett azzal is, hogy lezajlott egy monetáris fordulat is. Ennek két fő elemét támogatja Patai Mihály: a „türelmesen végig menedzselt” alapkamat-csökkentést, valamint a növekedési hitelprogramot (nhp), amelyet a japán és a brit jegybank mintájára hajtott végre az MNB. A bankszövetség elnöke azzal azonban nem értett egyet, hogy gazdaságpolitikai fordulat is végig ment volna. A gazdaság növekedésében nem látszik a fenntarthatóság, a hitelminősítők ezért is várnak az ország felminősítésével – mondta. A növekedés motorjai ugyanis az uniós források és az MNB növekedési hitelprogramja, nem pedig a vállalatok beruházásai, teljesítményük növekedése – fejtette ki. A gazdasági szakértők emellett nem tartják megalapozottnak a szektorális adók tartós fenntartását is, mert ezek eredetileg „krízisadók” voltak és fennmaradásukig torzítják az egészséges piaci mechanizmusokat – mutatott rá Patai Mihály. Ezért is tekinti előremutató fejleménynek , hogy kormányzati szinten napirendre került a bankadó fokozatos kivezetése, és azt is megalapozottnak látja, hogy a folyamat a gazdaságélénkítéshez kötődjön, amely mindkét fél számára kiemelten fontos. Hozzátette: most az az igazi kihívás, hogy a monetáris politikában sikeres kamatcsökkentés és nhp eredményei tartósan, stabilan fennmaradjanak.

Patai Mihály elmondta: a vállalati hitelezés egyelőre stagnál, de a 2015-ös évvel kapcsolatban már bizakodó.

Leszögezte, nem kínálati, hanem keresleti probléma van ezen a téren Magyarországon. Az eurózónában az utóbbi hat évben csökkenő tendenciát mutat a vállalati hitelek volumene, ezt pedig a válságra lehet visszavezetni. Emellett a gazdasági válság egyik érzékelhető következménye, hogy a vállalatok a beruházásaikat nagyobb részben vagy teljes egészében önerőből valósítják meg. A kis- és közepes vállalkozásoknál is „rejtőzködik” a hitelkereslet, aminek részben az is az oka, hogy Magyarországon a becslések szerint 25-30 százalékot tesz ki a fekete- és szürkegazdaság aránya. A nem dokumentált üzleti tevékenységhez a források előteremtése nem jelenik meg hitelkeresletként a magyar bankrendszerben.

Patai Mihály végezetül kiemelte: a lakossági hitelezésben egy szakasz befejeződik, a devizahitelek kivezetése megadja a lehetőséget, hogy új alapon éledjen újra a lakossági hitelezés.