Mint írták, a 2015. január 15-i piaci zavar ismételten rámutatott arra: a jegybank nem véletlenül figyelmeztetett a korábbiakban többször a magas tőkeáttételes, spekulatív ügyletek szélsőségesen nagy kockázatára. Az MNB legutóbb a 2014-es pénzügyi fogyasztóvédelmi-és piacfelügyeleti jelentésében hívta fel a figyelmet a kockázatosnak minősíthető szolgáltatók által kínált forextermékek jellemzőire, ahogy folyamatosan jelzi azt is: a külföldi szolgáltatók nem tartoznak az MNB felügyelete alá, a szerződésekkel kapcsolatos jogi érdekérvényesítési lehetőségük korlátozott (jellemzően külföldi joghatóság), és a termékek különösen nagy kockázatot hordoznak.
A nemzetközi piacok tőkeáttételes pozíciói szokatlanul nagy napon belüli nyereséget vagy veszteséget idézhetnek elő, így a befektetői döntésekhez elengedhetetlen a széleskörű piaci ismeret és a különféle kereskedési stratégiák elsajátítása, és – a kockázatok minimalizálása érdekében – az ügyletek folyamatos nyomon követése. Az MNB tapasztalatai alapján az átlagos fogyasztó hosszabb távon nagy valószínűséggel tőkevesztést szenved el ezen ügyleteken. A magas tőkeáttételű termékek még a befektetők jelentős kockázatkezelési tapasztalata esetén is magas veszteségeket okozhatnak extrém piaci környezetben – ahogy az egyes befektetőkkel 2015. január 15-én történt.
Az MNB a svájci jegybank döntését követően már a múlt héten adatokat kért be a hazai felügyelt befektetési vállalkozásoktól és befektetési alapkezelőktől arról, hogy az árfolyamváltozás miképp hatott a devizakereskedelemmel foglalkozó ügyfeleikre és a befektetési alapokra. A piaci változásnak jobban kitett befektetési vállalkozásokkal az MNB folyamatos kapcsolatot tart.
