MNKSZ: A nyitva tartás szabályozásával nem csökken a bevétel

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség megalapozatlannak tartja a VOSZ kijelentéseit.

A szervezet közleményében kiemeli: a fogyasztás nem függ a nyitva tartástól, azt elsődlegesen az igények és a jövedelmek határozzák meg. Európa nagy részében a vasárnapi nyitva tartást szabályozzák, több helyen a teljes zárva tartás valósul meg. Azokban az országokban, ahol a korlátozás fellazítása az elmúlt időszakban szóba került, ez kizárólag frekventált, idegenforgalmilag kiemelt területeken került napirendre, nem pedig az egész országra érvényes rendelkezés keretében.

Kedden sajtótájékoztatón Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke azt mondta, hogy várhatóan 200-250 milliárd forint hiányzik majd a költségvetésből a boltok vasárnapi zárva tartása miatt, a foglalkoztatottak és az általános forgalmi adó kiesése következtében. Az eseményen Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára jelezte: Nyugat-Európában egyedül Franciaországban, Németországban és Ausztriában van jelenleg szigorú vasárnapi zárva tartás, de mind Németország, mind Franciaország oldani kezdte az intézkedést, az előbbi országban tartományi hatáskörbe delegálták a kérdést.

Az MNKSZ közölte: a nemzetközi tapasztalatok alapján a nyitva tartás szabályozása nem jár a nemzetgazdasági szintű forgalom csökkenésével, csak átstrukturálódásával. Véleményük szerint a vasárnapi zárva tartás esetén a forgalom eloszlana a többi napokon, a törvény hatályba lépése így nem járna a költségvetési bevétel csökkenésével.

Az MNKSZ kifejtette: a három nagy magyar tulajdonú kiskereskedelmi lánc is kifejezte, hogy a vasárnapi zárva tartás nem jár sem létszámcsökkenéssel, sem forgalom-visszaeséssel, valamint több külföldi tulajdonú multinacionális kereskedelmi szereplő is kinyilvánította, hogy nem tervez üzletbezárásokat.

A szövetség szerint a vásárlási szabadság sem sérül, csak időbeli változás történik, miközben időkorlát nélkül minden megvásárolható lesz a családi kereskedelmi üzletekben. Az MNKSZ közleménye hivatkozik a GfK piackutató kimutatására, miszerint a vasárnap a legalacsonyabb forgalmú nap, míg szerdán és szombaton a legmagasabb a forgalom.

Az MNKSZ szerint az intézkedés a kereskedelemben azért sem járna elbocsátásokkal, mert kevés a szakképzett kereskedelmi dolgozó, létszámhiány jellemzi az ágazatot. A dolgozók fizetése sem csökkenne, hiszen ugyanazt a vásárlótömeget kell kiszolgálni, esetleg hosszított nyitva tartással – írták.

Álláspontjuk szerint jóllehet vasárnap a szolgáltatások legnagyobb részét nem veheti igénybe a lakosság, így a postai, banki vagy közigazgatási szolgáltatásokat, ez mégsem szül elégedetlenséget.

Az MNKSZ közölte: nagy problémának látja, hogy „több olyan érdek-képviseleti szerv is van, akik a magyar vállalkozók védelmének a hangoztatásával pont azzal ellentétes szándékok megvalósításán fáradoznak, mindez rendkívül káros”.

Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) elnöke egyetért az MNKSZ által kifejtettekkel. Közölte: a kereskedelmi dolgozók tapasztalata szerint a legkisebb forgalmú nap a héten a vasárnap. Így a vasárnapi zárva tartás esetén a forgalom várhatóan átstrukturálódik a hét első hat napjára, s nem jelent majd kiesést a költségvetés számára.

Hozzátette, a kereskedelemben létszámhiány van, nem várható elbocsátás a zárva tartás miatt, a dolgozóknak ugyanis gyakorlatilag annyit kell majd a hét első hat napján teljesíteniük, mint eddig hét nap alatt.

Úgy vélte, a vasárnapi zárva tartás esetén nem ildomos a nyugat-európai példákra hivatkozni, mert mások a jövedelmi viszonyok. Magyarországon több az alacsony jövedelmű vásárló, akik vasárnap nem járnak a plázákba, mivel nem engedhetik meg maguknak – mondta Bubenkó Csaba.