Varga Mihály közölte: nemcsak a kormány mondja azt, hogy a következő évben nem irreális a hazai össztermék (GDP) 3 százalék körüli növekedése, hanem egyre több elemző, külső intézmény, köztük a kormánnyal szemben kritikus intézmények is arról beszélnek, hogy 2015–2016-ban Magyarország szempontjából inkább pozitív kockázatokat látnak, „jó esély van arra, hogy fölfelé korrigálják a növekedési előrejelzéseket”. Megjegyezte, hogy a magyar kormány is ezt teszi.
Varga Mihály kiemelte: a 2014–2020 közötti, új európai uniós fejlesztési ciklus „jó eszköz ahhoz, hogy megtartsuk a gazdasági növekedés lendületét”. Megismételte, hogy míg a 2007–2013-as ciklusban a források mindössze 16 százalékát költötték gazdaságfejlesztésre, most a 60 százalékát fogják ilyen célra fordítani.
Varga Mihály előadásában úgy összegezte a magyar gazdaság jelenlegi állapotát: „nincs még okunk hátradőlni, de egyre inkább olyan ország vagyunk, amelyik jó példa lehet, és nem rossz példaként emlegetnek”.
Kifejtette: Magyarország nagy utat tett meg 2010 óta, amikor Görögországgal egy lapon emlegették, olyan országként, amelyik külső segítségre szorul. A gazdaság mélyrepülésben volt, 12 százalék volt a munkanélküliség, és az államadósság megállíthatatlanul nőtt – sorolta. Ma érdemes megnézni a különbséget a 3 éves görög állampapír és a hasonló lejáratú magyar kötvény hozama között – mondta. Kiemelte: a tavaly elért 3,6 százalékos GDP-növekedés a második leggyorsabb volt az Európai Unióban Írország után. A növekedéshez hozzájárultak az európai uniós források, a fogyasztás és a beruházások bővülése – a beruházási ráta meghaladja a 21 százalékot –, valamint az exportteljesítmény – sorolta. Nőtt az ipari termelés és a foglalkoztatottság, miközben a kormány szigorúan három százalék alatt tartotta az államháztartási hiányt – mondta.
Hozzátette: a növekedés fenntartásához szükség van a hitelezés bővülésére, a bankadó jelentős csökkentése – amelyet februárban jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök – hozzájárulhat ehhez.
