A szövetség közleménye szerint a kórházak adósságrendezése mellett az intézményi tartozások finanszírozására az állam kamatmentes hitelt nyújthatna a vállalkozásoknak, készfizető kezességet vállalhatna a kórházi tartozásokra, illetve megfontolandó a tartozások ingyenes faktorálása is. Azt írták, a problémák súlyosságát jelzi, hogy a kórházak immáron mintegy nyolcvanmilliárd forinttal tartoznak beszállítóiknak, és ennek hatvan százaléka már lejárt tartozás. A lejárt tartozások csaknem fele 60 napon túli, öt százalékára pedig már több mint egy éve várnak a vállalkozások.
Továbbra is igen súlyos helyzetben vannak a magyar tulajdonú, jellemzően kis- és közepes méretű orvostechnikai beszállító vállalkozások a kórházak tartozása miatt. Akad olyan forgalmazó cég, amelynek külföldi partnerei már a képviseleti szerződését is felmondták, s a gyártással és fejlesztéssel foglalkozó vállalatok is gondokkal küszködnek – tájékoztatott a szervezet.
Közölték: a kórházak által görgetett beszállítói tartozások az egészségügyi kassza 2014. évi maradványából kiosztott 10,4 milliárd forint ellenére ismét elérték a 80 milliárd forintos összeget, ez ráadásul hónapról hónapra 3-5 milliárd forinttal növekszik.
Úgy vélik, az általuk javasolt pénzügyi megoldások biztosíthatják a beszállítók stabil működését, végső soron a betegellátáshoz elengedhetetlen eszközök rendelkezésre állását.
A MOBSZ szerint a pénzügyi konstrukciókban kiemelt szerepük lehet az állami hátterű hitelintézeteknek, tekintettel arra, hogy jelenleg is az állami fenntartású kórházak tartozása jelenti a legnagyobb problémát, így sem a kamatmentes hitel, sem a készfizető kezesség nem járna effektív kiadással az állami büdzsé számára.
Közlésük szerint a három pénzügytechnikai lehetőség áttekintése során meg kell vizsgálni, hogy nem minősülnek-e tiltott állami támogatásnak, nincs-e versenytorzító hatásuk, illetve hogy az átlátható tulajdonosi háttér mint kritérium biztosítható-e a felek számára.
Az orvostechnikai eszközöket beszállító vállalkozások ugyanakkor úgy vélik, hogy a fent említett lehetőségek mellett továbbra is az orvostechnikai eszközök áfájának 5 százalékra mérséklése jelentheti a tartós megoldást a cégek ellehetetlenülésének megelőzésére. Elgondolkodtató – írták –, hogy miközben a gyógyszerek esetében 5 százalékos áfakulcsot alkalmaznak, egy életmentő ballonpumpa, a beültethető defibrillátor és a szívkatéter esetében 27 százalékos áfát kell fizetni.
