Amennyiben a Bevában lévő összeg nem elegendő a bajba jutott befektetők kártalanítására, úgy az állam továbbra is készfizető kezességet vállal a szükséges többletre. Viszont új szabály, hogy az állami készfizető kezességvállalás mellett felvett kölcsön, illetve kibocsátott kötvény összegét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá. Az állami kezességvállalásért a Bevának kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.
Szintén a tőkepiaci törvény egészült ki azokkal a szabályokkal, amelyek a tőzsdei tevékenység kiszervezéséről szólnak. Az a fő szabály, hogy minden olyan tevékenység kiszervezhető, amely nem szerepel a tőkepiaci törvényben. Emellett a kiszervezés nem eredményezheti a tőzsde vezető állású személyei hatáskörének átadását, továbbá nem eredményezhet változást az ügyfél és a tőzsde közötti szerződéses viszonyban, és nem befolyásolhatja a tőzsdének az ügyfél felé fennálló kötelezettségei teljesítését.
A tervezet – szintén a tőkepiaci törvény kiegészítéseként – rögzíti, hogy kizárólag egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező részvénytársaságnak adható központi értéktári tevékenységre engedély. Ez az előírás erősíti a piaci stabilitást, hiszen előzetesen megszűri az engedélyért folyamodó potenciális intézmények körét. Emellett a tervezet óvadék képzését írja elő. Ez azoknak az eseteknek a kezelésére szolgál, amikor az ügylet nem teljesül.
Az utóbbi időben jelentősen megszaporodott azoknak a névértékkel nem rendelkező, törvényes fizetőeszköznek nem tekinthető emlékérméknek a kereskedelmi forgalomban való előfordulása, amelyek az MNB által kibocsátott – névértékkel rendelkező, törvényes fizetőeszköz funkcióval bíró – emlékérmékkel tematikájukban vagy képi megjelenésükben jelentős hasonlóságot mutatnak, és így a laikus vásárlók által könnyen összetéveszthetőek.
A tervezet ezért úgy módosítja a jegybanktörvényt, hogy az megtiltja az olyan kereskedelmi gyakorlatot, amely az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, cégnevükkel vagy az érmékkel való összetévesztésre vezethet.
