Az Európai Bizottság januárban döntött az alap elindításáról annak érdekében, hogy három éven belül 315 milliárd euró értékű beruházás valósuljon meg az Európai Unió tagállamaiban, túlnyomórészt a magántőke mozgósításával.
A magyar álláspont szerint nem szabad, hogy akár egyes országokat, akár egyes ágazatokat előnyben részesítsenek a források elosztásakor – mondta Bánki Erik. El kell kerülni a fejlesztések földrajzi vagy ágazati koncentrációját, „a nyugat-európai országok dominanciáját” – tette hozzá.
A kormány sikeresen képviselte azt az álláspontot, hogy a 315 milliárd euró teljes egészében új forrásokból álljon, ne csoportosítsanak át ide forrásokat a kohéziós alapokból – jegyezte meg.
A bizottság alelnöke az MTI kérdésére elmondta, a magyar kormány elsősorban az infrastruktúra-fejlesztés, az oktatás-képzés, az egészségügy, a kutatás-fejlesztés, az infokommunikáció és – ha belefér – a megújuló energia területére szánná az új forrásokat.
Varju László (DK) azt hangsúlyozta, nagy felelőssége van a magyar kormánynak, hogy hogyan tárgyal a következő időszakban, mert az európai beruházási alap Magyarország számára „egy olyan lehetőség, amely megegyezik a hét évre rendelkezésre álló európai uniós forrásokkal”, amivel élni kell.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen projekteket finanszíroznak majd ebből a forrásból, „akár az energiapolitika, a közlekedés vagy a környezetvédelem területén”, jelenleg a kormány végzi az előkészítő munkát, „remélhetőleg sokkal jobban, mint eddig az európai uniós források felhasználásánál” – jegyezte meg az ellenzéki politikus.
