Kevesebb figyelem jut a tisztességtelen feltételekkel nyújtott forinthitelekre a devizahitelek elszámolása és forintosítása mellett. Könnyen kiderülhet azonban, hogy az eddig tisztességtelennek minősített hiteleken kívül is talál még a jegybank nem teljesen korrekt feltételekkel nyújtott kölcsönöket. Az elszámolási törvény értelmében a 2010. november 26. után nyújtott forinthitelekről nem kell vélelmezni, hogy tisztességtelenek voltak. A jogszabály azonban megadja a lehetőséget a Magyar Nemzeti Banknak, hogy az ezen dátum után közzétett vagy módosított általános szerződési feltételeket megvizsgálja.
Kérdésünkre a jegybank felügyeleti hatóságának sajtóosztálya közölte: a pénzintézetek a rendelkezés február 28-i hatálybalépését követően kötelesek harminc napon belül a Magyar Nemzeti Bankhoz benyújtani az általános szerződési feltételeik vonatkozó részeit. Ez alapján tudja eldönteni a jegybank, hogy a feltételek tartalmaznak-e egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelést. Amennyiben talál ilyet a felügyeleti hatóság, úgy közérdekű keresetet indíthat 2015. április 30-ig. A sajtóosztály tájékoztatása szerint jelenleg folyik a beérkezett szerződési feltételek ellenőrzése. A jegybank minden olyan esetben közérdekű keresetet indít majd, ahol a pénzintézeteknél alkalmazott szerződési feltételek ellenkeznek a Kúria által lefektetett elvekkel.
Megtudtuk azt is, egyféleképpen mentesülhet az általános szerződési feltételek szóban forgó részeinek megküldése alól az adott pénzintézet. Akkor, ha a jegybanknak közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatot küld, amelyben arról nyilatkozik, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás miatt kárt szenvedett ügyfeleit kártalanítja. Azaz: a túlfizetésekkel elszámol, s a törvényes határidőre vissza is juttatja a jogtalanul számlázott összeget a számlatulajdonosoknak.
Ezekre a hitelekre ugyanazok a határidők vonatkoznak, mint a 2010. november 26. előtt kötött szerződésekre: a túlfizetéseket 2015. június 30-ával kell elszámolni, az erről szóló értesítőleveleket pedig augusztus 1. és szeptember 30. között kell eljuttatni az érintettekhez. Amennyiben ez utóbbi mellett dönt a bank, úgy a nyilatkozat megküldésével egy időben köteles holnapján az elszámolási és forintosítási információk között a nyilatkozat tartalmáról közleményt elhelyezni. Ebben le kell írni, hogy a pénzintézet az egyoldalú kamat-, költség- és díjemelésekkel kapcsolatban az elszámolási törvény szabályai szerint járt el.
Külön kategóriát jelenthetnek ebben a körben azok a forinthitel-szerződések, amelyeket a kereskedelmi bankok a kedvezményes végtörlesztések kapcsán kötöttek ügyfeleikkel.
Megírtuk, 2011 őszén, amikor ismertté vált a kormány szándéka, hogy lehetővé teszi a devizahitelek „árengedményes” végtörlesztését, az érintett bankok olyan forinthiteleket kínáltak a kiváltásra, amelyek kamata jelentősen meghaladta a korábban jellemző szintet. Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított, és soha nem látott, 9,5 milliárd forintos bírsággal sújtotta a bankokat, mert bizonyítottnak látta az összebeszélést. A bankok kartellbe tömörülve emelték meg a kamatokat, ezzel csökkentve veszteségeiket. Miután azonban ezek a kölcsönök új hitelként jelentek meg a piacon, nem arról van szó, hogy már létező hitel kamatát emelték meg egyoldalúan a bankok. Ezért nem egyértelmű, hogy vonatkozik-e rá az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma. Az azonban biztos, hogy a versenyhivatal szerint megkárosították az adósokat. Előfordulhat, hogy a jegybank jelenleg zajló vizsgálata rámutat a hibára, s ha maguk a bankok nem hajlandók a kártérítésre, közérdekű keresetben kényszerítheti őket a kifizetésére.
Idekapcsolódó hír, hogy a Magyar Nemzeti Bank lezárta a legnagyobb ügyfélkörű pénzintézetek elszámolással kapcsolatos tevékenységének előzetes ellenőrzését. A vizsgálat megállapította: a bankok mindegyike a szabályoknak megfelelően ültette át a gyakorlatba az elszámolási képletet. Az elszámolási folyamat ellenőrzése nem áll meg, valamennyi intézménynél témavizsgálattal szűrik majd ki az esetleges hibákat
