Jelenleg is folyamatban van a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény módosítása – jelentette ki az M1 csatornán tegnap Szatmáry Kristóf. A kereskedelempolitika kormányzati összehangolásáért felelős miniszteri biztos elmondta, a parlament vállalkozásfejlesztési bizottsága szerdán nyújtott be egy módosító indítványt, amely alapján a kiskereskedelmi üzletek reggeli nyitásának legkorábbi időpontja 4 óra 30 percre módosul a jelenlegi 6 óráról. A változtatást az indokolja, hogy rengetegen jelezték főként vidékről: komoly problémát jelent, hogy az eddig korábban nyitó üzletekben a hajnali munkakezdés előtt már nem tudják beszerezni az alapvető élelmiszereket. Ezért döntött úgy a kormány, hogy alkalmazkodik a vásárlói igényekhez, és továbbra is lehetővé teszi a törvényben nemzetközi mintára szabályozott reggel 6 órai kezdésnél korábbi nyitást is.
Módosul a pékségekre vonatkozó szabályozás is. A kizárólag pékárut, tejterméket, cukrászati készítményt és alkoholmentes italt értékesítő üzletek a jövőben vasárnap és munkaszüneti napokon 5 és 12 óra között lehetnek nyitva.
Ugyanezen bizottsági módosító indítvány szerint tovább bővül a korlátozás alól kivételezettek köre. A törvény hatálya alól kikerülnek a metrómegállók területén kialakított üzletek is, hasonlóan a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, repülőtereken működő üzletekhez, amelyek vasárnap is nyitva tarthatnak. A módosítás rögzíti azt is, hogy az automatából történő értékesítésre szintén nem vonatkozik a jogszabály.
Szatmáry Kristóf a távirati iroda tudósítása szerint az interjúban úgy vélekedett: most van arra lehetőség, hogy a törvény teljes mértékben alkalmazkodni tudjon a gyakorlati tapasztalatokhoz. Szerinte azonban néhány hónap szükséges ahhoz, hogy kialakuljanak az új szokások egy ilyen nagy átalakítás után. – A tapasztalatok alapján mintegy fél év múlva érdemes lehet újra elgondolkodni azon, hogy milyen változtatások szükségesek még a törvényben – mondta Szatmáry.
A miniszteri biztos arról is beszélt, hogy az online pénztárgépek naprakészen mutatják a kiskereskedelem eladásait. Mint mondta, az eddigi adatok alapján az látszik, hogy márciusban a forgalom nem csökkent az áruházakban, sőt, valamelyest emelkedett is a fogyasztás. Megerősítette ezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is a Napi Gazdaságnak. A hivatal szerint a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a korlátozás március 15-i hatályba lépését követően nem csökkent, inkább kismértékben nőtt a kereskedők forgalma a megelőző hetekhez képest, amikor az átlagos forgalom alacsonyabb volt az életbelépést követő időszakénál. Ezt ugyanakkor vitatja az Országos Kereskedelmi Szövetség.
– Az, hogy márciusban nőtt a forgalom, még nem bizonyít semmit, mivel az április eleji húsvéti ünnepek miatt egyébként is élénk érdeklődést tapasztaltak a kereskedők a hónap második felében – jegyezte meg a Magyar Nemzetnek Vámos György főtitkár. Hozzátette: ráadásul a törvény adta lehetőséggel élve a húsvétot megelőző hét vasárnapján szinte valamennyi áruházlánc nyitva tartott, vagyis március utolsó hétvégéjén nem kellett forgalomkieséssel számolniuk. Emellett az is közrejátszhat a tendencia alakulásában, hogy a NAV az esztendő két leggyengébb hónapjához, januárhoz és februárhoz mérten állapította meg a márciusi fogyasztásbővülést. – A vasárnapi pihenőnap miatt továbbra is veszteségekre számítanak a vállalatok, arról nem beszélve, hogy az adóhatósághoz az online kasszákon keresztül beérkező adatok nem mutatják meg például azt, hány munkavállalótól kellett eddig elköszönniük a kereskedőknek – mondta Vámos. Rámutatott: a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásaiból az is kiderül, hogy míg 2011 óta minden év márciusában 17–19 százalékos forgalomnövekedés volt jellemző az előző, február hónaphoz képest, addig az idén ennek mértéke a jelzések alapján a korábbiaknál biztosan alacsonyabb.
