A tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a GDP 1,5 százalékára csökkent az előző évi 2,1 százalékról. A bruttó államadósság a GDP 76,9 százalékát tette ki a tavalyi év végén, amely 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A közlemény szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a módszertani előírások szerint, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően kedden megküldte az államadósságra és az államháztartási hiányra vonatkozó adatokat az Európai Unió statisztikai hivatalának. Ennek alapján az Eurostat április végén nyújtja majd be saját jelentését az Európai Bizottságnak.
A kormányzati szektor nominális bevételei 7,3 százalékkal növekedtek az előző évhez képest. Az adóbevételek, a társadalombiztosítási hozzájárulások és az uniós felhalmozási támogatások magyarázzák a GDP-arányosan kifejezett 0,7 százalékpontos növekedést. A tárca szerint külön figyelmet érdemel az eredményszemléletű áfabefizetések 11,8 százalékos emelkedése, amely a gazdaság fehérítése érdekében tett kormányzati intézkedéseknek köszönhető. A nominális kiadások 7,6 százalékos bővülése elsősorban a beruházási kiadások több mint 25 százalékos növekedésével magyarázható – közölte a tárca.
A tervezettnél alacsonyabb hiányt és az államadósság további csökkenését elsősorban a vártnál is kedvezőbben alakuló gazdasági folyamatok tették lehetővé, ami jelentős részben a kormány tudatos és következetes politikájának köszönhető – fogalmaznak a közleményben. Tavaly a növekedés üteme elérte a 3,6 százalékot, amely megfelelő keretet biztosít Magyarország makrogazdasági egyensúlyának megtartásához. A magyar gazdaság egyértelműen növekvő pályára állt, és az adatok azt jelzik, hogy szerkezete is egyre kiegyensúlyozottabbá válik – közölte a minisztérium.
