Stiglitz kikelt a TTIP ellen

„Egyoldalúan a multinacionális vállalatoknak kedveznek, a nemzeti parlamentek döntési jogkörét pedig csorbítják az európai–amerikai szabad kereskedelmi partnerség tervezett megállapodásai.”

A Nobel-díjas közgazdász több befolyásos kollégájával együtt azt kéri Barack Obama elnöktől, hogy ne támogassa az amerikai jogrendszer szempontjából is káros, titokban tárgyalt nemzetközi egyezményt. Stiglitz szerint Európa polgárainak is határozottan nemet kell rá mondaniuk.

A multinacionális mamutvállalatok érdekei szerint íródnak az amerikai szabad kereskedelmi partnerségi egyezmények, amelyeket nem szabad elfogadni, mert a jogrendszer alapvető elveit sértik – írja tegnap megjelent elemzésében Joseph Stiglitz amerikai közgazdászprofesszor, aki súlyos kritikákkal illette az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, valamint a csendes-óceáni térségre vonatkozó, titokban formálódó megállapodások elveit.

A Nobel-díjas közgazdász szerint az új globális egyezmények a nemzeti hatáskört felülíró jogokat adnának a multinacionális vállalatoknak, amelyek elvárt és elmaradt haszon címén is beperelhetnének szuverén államokat a jövőben. Az egyezményekbe az amerikai fél szeretné belefoglalni a befektetők és az állam közötti különleges vitarendezési elvet (ISDS), amelynek alapján a külföldi nagyvállalatok még akkor is perbe foghatnának egyes országokat, ha szerintük az adott állam olyan törvényeket hoz, amelyek a multik magánérdekeit sértik, profitjukat csökkentik.

Ez a jog még akkor is megilletné a nagyvállalatokat, ha az adott törvény egy-egy állam lakosságának egészség-, környezet-, illetve fogyasztóvédelmére vonatkozik. Az eljárást egy olyan független testület folytathatná le, amely a nemzetközi jogrendszernél erősebbnek értékeli az ISDS adta speciális jogokat, vagyis jó eséllyel a multinak adhat igazat, dollármilliós kártérítésre kötelezve egy-egy mamutvállalat előírásainak nem engedelmeskedő országot. Stiglitz szerint ez a vitarendezési mechanizmus alapjogokat sért, ezért a Harvard, a Yale és a Berkeley Egyetem neves jogászaival és közgazdászaival közösen tiltakozó levelet fogalmaztak meg Barack Obamának. Kérik az elnököt, hogy az amerikai igazságügyi rendszer elvei alapján ne egyezzen bele a multik különleges jogainak egyezményekbe foglalásába.

Joseph Stiglitz szerint ha valóban jobb tulajdonvédelemre lenne szükség, és ez a magánvita-rendezési eljárás a hatályos törvények fölött áll, akkor úgy kellene módosítani a törvényeket, hogy ne csak a jó hátszelű külföldi vállalatok, hanem az állampolgárok és a kisvállalatok érdekeit is ugyanúgy képviseljék. Példaként említette, hogy a Philip Morris dohányipari óriás beperelte Uruguayt és Ausztráliát, amiért előírták, hogy a cigarettásdobozokon a dohányzás veszélyeire figyelmeztető képeket is elhelyezzenek, ami túllépett az amerikai szabályozáson, miközben sikeresen csökkentette a dohányzók számát. – Most a dohánygyár kártérítést követel elmaradt haszon címén – írja Stiglitz, aki szerint hasonló esetekre jó eséllyel kerülhet sor, ha a transzatlanti és csendes-óceáni partnerség paragrafusaiba becsempészik a speciális vitarendezési elveket.

A Columbia Egyetem profeszszora egyenesen úgy fogalmazott, hogy a multik még azért is pert indíthatnak, ha az adott kormány olyan intézkedést hoz, amellyel a saját lakosai életét védelmezi.
Ugyanez a helyzet a környezetvédelem területén is működhet, ha egy állam a jelenleginél szigorúbb intézkedéseket fogad el például az üvegházhatás csökkentése érdekében. Stiglitz hangsúlyozta, hogy amikor Bill Clinton gazdasági tanácsadói testületét vezette, bizonyos csoportok a fentihez hasonló, a környezetvédelmet gyengítő szabályozásokat próbáltak keresztülvinni, ezeket azonban akkor sikerült visszaverni.

Most ugyanezek a csoportok a nemzetközi kereskedelmi paragrafusokba próbálják beilleszteni ezeket a szabályozásokat. Stiglitz szerint ezért folynak titokban a szabad kereskedelmi tárgyalások, amelyek az új szabályozást sürgető multik előtt azonban nagyon is világosak. – Csak azoknak a kormányzati tisztviselőknek köszönhetően tudunk valamit a tárgyalásokról, akik a demokratikus folyamatok iránt elkötelezettek – írja a közgazdászprofesszor.

Az Európában óriási felháborodást kiváltó transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség (TTIP) ellen több nagyvárosban tüntettek, és jelenleg is tart a megegyezést ellenző aláírásgyűjtés. Stiglitz leszögezte: Európa, Amerika és a Csendes-óceán térségének állampolgárai remélhetőleg „harsogó nemmel” válaszolnak majd arra a megegyezésre, amely „szeretné megszabni, hogyan éljünk a jövőben”. Mint írja, „a kérdés az, megengedjük-e a gazdag nagyvállalatoknak, hogy úgynevezett kereskedelmi megállapodásokba rejtsenek olyan szabályokat, amelyek megparancsolják, hogyan éljünk a XXI. században”.

Magyarországon február végén tartott a parlament vitanapot a TTIP ügyében az LMP kezdeményezésére. Az egyezményt a kormánypártok és a szocialisták csak bizonyos feltételekkel támogatnák, a Jobbik és az LMP pedig teljes mértékben elutasítja.