Mi is csődbe megyünk, ha így folytatjuk

A megszorítások politikájának véget kell vetni Európában – nyilatkozta az MNO-nak egy szakértő.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a mediterrán ország bankrendszerének állapota alig van összefüggésben a magyaréval, hazánkban ugyanis nincsenek jelen görög pénzintézetek, ellentétben például a bolgár vagy a szerb cégekkel. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a devizapiacra és az állampapírok hozamára azért lehet hatása a krízisnek, ezek pedig a magyar gazdaság számára sem közömbösek.

A tárcavezető szerint az elmúlt hetekben az euró árfolyamát tekintve a világpiacok már beárazták a görög válság aktuális eseményeit, egy esetleges államcsőd vagy a valutaövezetből történő kilépés hatását. Az állampapírpiacon azonban előfordulhat, hogy a befektetők most a perifériaországok kötvényei helyett más célpontokat keresnek. Így hozamemelkedésre, vagyis a finanszírozás drágulására lehet számítani, de Varga nem számol nagy kilengésekkel.

Portálunk megkeresésére Pogátsa Zoltán közgazdász a görög csőd lehetséges következményeiről elmondta: egyetért azzal, hogy rövid távon csekély hatása lesz az eseményeknek, azonban hosszabb távon két nagyon komoly fejleménnyel számolnunk kell.

Az első az események gazdaságfilozófiai hatása lesz. A fő tanulság az, hogy ha egy ország kevesebbet áldoz az olyan növekedést indukáló alrendszerekre, mint az oktatás vagy a kutatás-fejlesztés, az összeomláshoz vezet. Vagyis a megszorítások politikájának véget kell vetni Európában. „Az a baj, hogy Magyarországon az oktatási rendszerből ugyanígy kivettük a pénzt” – hangsúlyozta a szakember, majd hozzátette: ez a politika mindenképpen vissza fog ütni a jövőben, ha nem változtatnak rajta.

Pogátsa Zoltán szerint a görög csőd másik következménye az euróövezet átértékelődése lesz; felvetődik majd, hogy mennyire fontos egy országnak bekerülnie, vagy hogy milyen viszonyt érdemes ápolni az övezettel.

A szakértő rámutatott, hogy ez a kérdés eddig is aktuális volt Magyarországon. Amikor a Magyar Nemzeti Bank 2002-ben azt vizsgálta egy tanulmányában, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal járna az euró bevezetése, még csak előnyöket láttak. Az elmúlt pár évben viszont ugyanezek a közgazdászok már jelentős hátrányokról is írtak.

Az eurózóna-tagságnak mára annak stabilitási része vált a legfontosabbá, vagyis mindazok a kritériumok, amelyeket egy országnak a „bebocsátásért” teljesítenie kell. Ha ezeket egy állam eléri, akkor már tulajdonképpen be sem kell vezetnie az eurót, hiszen anélkül is stabilnak tekintik. Ráadásul ha nem lép be, megmarad a lehetősége arra, hogy valutája leértékelésével serkentse a gazdaságát. „Iszonyatosan megnőtt annak a jelentősége, hogy egy ország képes legyen leértékelni fizetőeszközét” – tette hozzá a szakember.

A közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy – Varga Mihály állításával szemben – ma képtelenség beárazni a görög válság aktuális eseményeit. A fő feltételezés az volt, hogy a felfordulás az állampapírhozamokra lesz hatással, vagyis hogy a spanyol és portugál kötvényárfolyamok megemelkednek. A görög választások előtt egy héttel vezették be azt a szabályt, mely szerint az Európai Központi Bank (EKB) ezeknek az országoknak a kötvényeiből is vásárolhat, így ha a piac felfelé nyomná a hozamokat, akkor az EKB majd lefelé korrigál. Mára azonban kiderült, hogy a kérdés sokkal komplexebb, a tőzsdemutatók és a devizaárfolyamok is teljesen máshogy mozogtak, mint az várható volt. „Ha valaki azt állítja, hogy ő ezt be tudja árazni, az túl sokat gondol magáról” – szögezte le Pogátsa Zoltán.

Arra a kérdésünkre, hogy a múlt héten elfogadott magyar költségvetést mennyire boríthatja fel a görög csőd, Pogátsa Zoltán elmondta: ez csak abban az esetben történhetne meg, ha elszállna a forint-euró árfolyam, azonban ennek kicsi az esélye.

Itt két lehetőség van: ha a befektetők egy kalap alá veszik Görögországot és Magyarországot, akkor gyengülhet a forint. Ez azonban nem valószínű, mert aligha vannak olyanok, akik szerint Magyarország olyan helyzetben van, mint az államcsőd szélén lévő Görögország. A másik lehetőség, hogy az euró árfolyama gyengül, ebben az esetben viszont a forint relatíve felértékelődne.

A közgazdász szerint ugyanakkor könnyen lehet, hogy mindezek nem is következnek be, ekkor pedig érdemben nem mozdul el egymáshoz képest az euró és a forint értéke. Hozzátette: ha Görögország visszatérne a saját valutájához, a drachma leértékelődne az euróhoz képest, így ha a forint árfolyama stabil marad, olcsóbb lesz a nyaralás Görögországban.

A Portfolio.hu elemzője szerint ma egyetlen külső szereplőnek sem érdeke, hogy a görögök jól jöjjenek ki a válságból. A hitelezők érdeke, hogy bizonyítsák: a Sziriza útja nem járható, de legalábbis a költségei sokkal nagyobbak, mint az ortodox megoldásé. Az EU és az IMF felé nem érheti meg a csőd, mert az precedens lenne más országoknak.

Pogátsa Zoltán ezzel kapcsolatban jelezte: egyetért a szerző megállapításaival, hiszen a tárgyalások lényegében nem gazdasági jellegűek voltak. „Az IMF ugyanis épp a saját kutatási anyagaiban ismerte el a görög és más eurózónás megszorítások kudarcát és káros voltát. Hogy mégis ezt erőltette, az arra utal, hogy a cél politikai volt” – tette hozzá.