Csúcsközelben a hazai áramfogyasztás

A kánikulai napokon a teljes villamosenergia-igény csaknem felét importból vagyunk kénytelenek fedezni.

Ismét a fogyasztási rekord közelébe, 6000 megawatt körülire nőtt a napokban az ország áramigénye a tomboló kánikula miatt. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) adatai szerint a legutóbbi fogyasztási csúcs július 8-án volt mérhető, akkor 6457 megawattos rendszerterhelést regisztráltak. Ez az érték meghaladta a 2007-ben regisztrált, 6320 megawattos, korábban mért legmagasabb hazai nyári teljesítményigényt is. Az átlagos napi csúcsterhelés ennél 600-700 megawattal alacsonyabb. A napi villamosenergia-felhasználás nyáron általában 110-120 gigawattóra, míg a kánikula idején 130 gigawattóra fölé is emelkedik.

Egyelőre nem alakultak ki ellátási nehézségek, a hálózat még bírja a terhelést – hangsúlyozta a Mavir. A cég közölte: a hőségben az átviteli rendszer fokozott igénybevételnek van kitéve, terhelése jelentősen emelkedik, miközben az átviteli kapacitás némileg csökken. A Mavir hálózata azonban stabil, a vállalat a gondos tervezés és a folyamatos felügyelet révén maximális rendelkezésre állást biztosít, a régió többi rendszerirányítójával szorosan egyeztetve.

Kánikulában a villamosenergia-rendszer terhelésének emelkedését leginkább a légkondicionáló berendezések fokozott igénybevétele okozza. Néhány éve kezdődött, és továbbra is megállíthatatlanul terjed a léghűtő berendezések tömeges használata, erősítette meg a vállalat. A rendszerirányító tapasztalata szerint miután a napi átlaghőmérséklet eléri a 24 Celsius-fokot, minden további egy fok emelkedés plusz 90-100 megawattal terheli a hazai villamosenergia-rendszert. Az egy nap alatt elfogyasztott villamos energia mennyisége 1500-2000 megawattórával növekszik fokonként. Ez 1,2-1,6 százalékos emelkedés, ami 500-600 háztartás egész éves fogyasztásának felel meg.

Szakértők arról számoltak be lapunknak, hogy a magyar lakosság általában az első hőhullám harmadik-ötödik napján kacsolja be a léghűtő berendezéseit, attól függően, hogy mennyire forrósodnak át az épületek falai.

A Mavir szakemberei évtizedek óta gyűjtik az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy elmúlt években a nyári és a téli csúcsterhelés egyre inkább megközelíti egymást, eddig azonban a nyári csúcsérték még soha nem haladta meg a télit – tájékoztatott a rendszerirányító társaság.

A vállalat azt is közölte, a magas villamosenergia-igény kielégítése miatt a versenyképes hazai erőművek magas kihasználtsággal működnek, és emellett tartalék- kapacitásokat is biztosítanak. A kánikulában romló hűtési viszonyok következtében az erőművek által üzembiztosan kiadható teljesítmény – a technológiától függő mértékben – csökken. A hazai erőművek döntő többsége azonban a gáz- és villamosenergia-piaci helyzetnek köszönhetően rendkívül alacsony kihasználtsággal – a technikai minimum állapotához közel – üzemel, vagy pedig telje-sen leállították.

Az import-villamosenergia mennyisége is jelentős, a nyári csúcsban és a csúcs körüli napokon a teljes igény csaknem 50 százalékát külföldről hozták be. Az importkapacitás igénybevétele azonban minden esetben a piaci szereplők igénye, döntése alapján történik – tette hozzá a rendszerirányító.

Hőség veszélyezteti a szállítmányozást

Kánikula idején 50 százalékkal is nőhet a hűtött áruk szállításával kapcsolatos riasztások száma. A legmelegebb nyári napokon átlagosan másfélszer több riasztás érkezik a hűtött árut szállító járművek raktérhőmérsékletének emelkedése miatt – derül ki a WebEye Magyarország nevű közlekedésinformatikai cég adataiból. Az élelmiszer-ipari és a gyógyszeripari szállítmányok esetén ilyen helyzetekben az azonnali beavatkozás elmulasztása akár több millió forintos kárt is okozhat. A nyári extrém hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedésével az ilyen káresemények kivédése egyre nagyobb odafigyelést igényel a fuvarozók részéről – írja a közlemény.