Görögország: nagy zuhanás látszik Londonból

Még mindig az a legvalószínűbb, hogy a hellének kiesnek az euróövezetből, és nagyot csökkenhet a GDP is.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics heti visszatekintő helyzetértékelése szerint több alapos ok is van annak feltételezésére, hogy a hivatalos hitelezők és Görögország megállapodása nem vet véget a válságnak. Minél tovább maradnak például a hellének a tőkekorlátozások hatálya alatt – miközben a gazdaság teljesítménye zsugorodik –, annál jobban csökkennek az egyezség életképességének esélyei.

A szakértők szerint ha a bankok ki is nyitnak hétfőn, a pénzkivétel korlátozásai valószínűleg még hosszú ideig megmaradnak, és ez önmagában is igen negatív hatást gyakorol a gazdaságra.

A ház elemzői közölték: jelenlegi, lefelé módosított előrejelzésük az, hogy a görög hazai össztermék (GDP) az idén 3 százalékkal csökken. Hozzátették ugyanakkor, hogy ennél „sokkal rosszabb” teljesítmény sem kizárható.

Warren Buffett amerikai befektető, a Berkshire Hathaway vállalatcsoport vezetője és Johnny Depp amerikai színész is csatlakozott azon gazdag üzletemberek és világsztárok hosszú sorához, akik az elmúlt években szigeteket vásároltak Görögországban – közölte a londoni székhelyű Proto Organization ingatlancég.

Buffett Alessandro Proto olasz milliomossal, a The New York Times amerikai napilap egyik részvényesével megvette az 1,2 négyzetkilométeres St. Thomas szigetét, amely a pireuszi kikötőt övező öbölben fekszik. A vásárlást a héten hozták tető alá, a sziget 15 millió euró értékben cserélt gazdát. Buffett és Proto ingatlanfejlesztési céllal vásárolta a szigetét.

Johnny Depp az Égei-tengerben fekvő Strongylo szigetét vette meg 4,2 millió euróért.

A cég szerint mindez arra vall, hogy a megállapodásban szereplő költségvetési célok –melyek alapján szilárd gazdasági növekedéssel kellene jelentős elsődleges többleteket elérni a görög államháztartási egyenlegben – teljesen megvalósíthatatlanok.

Ráadásul vannak a megállapodásnak egyéb, kifejezetten ingatag elemei is, például az 50 milliárd eurós privatizációs eszközalap, amelynek bevételét a bankok újratőkésítésére és az adósságállomány csökkentésére kellene fordítani. Hasonló bevételi célokat kitűző privatizációs tervek már 2011-ben is voltak, és azokból végül nem egészen 5 milliárd euró folyt be – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint azonban a legnagyobb probléma az, hogy a most elért megállapodás alapján továbbra is valószínűtlen bármiféle olyan arányú adósságkönnyítés, amellyel kezelhető szintre lehetne csökkenteni a görög államadósság-rátát, és amely megnyithatná Görögország előtt a kötvénypiacokat.

A Capital Economics londoni elemzői szerint mindezt egybevetve enyhülhetett annak a kockázata, hogy Görögország már a következő néhány hétben kiesik az euróövezetből, de továbbra is nagyobb a valószínűsége annak, hogy ez a következő tizenkét hónapban bekövetkezik, mint annak, hogy nem.

Ugyanerre a következtetésre jutott az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ egyik legnagyobb elemző- és előrejelző intézete.

A ház londoni elemzői közölték: középtávra jósolva továbbra is 60 százalékos esélyt adnak annak, hogy Görögország végül kénytelen lesz távozni az euróövezetből, annak ellenére is, hogy a hivatalos hitelezők és Athén megállapodásával a grexit rövid távú kockázata csökkent.

Az EIU szerint a megállapodáshoz fűzött súlyos feltételrendszer, valamint a görög kormány és az euróövezeti partnerek közötti bizalom eróziója együtt azt jelenti, hogy a megállapodás végrehajtási kockázatai jelentősen emelkedtek.

A ház mindezek alapján azt várja, hogy középtávú előrejelzési időszakán belül – vagyis 2019 előtt –Görögország elhagyja a valutauniót.

E prognózisát az EIU azzal a véleményével támasztja alá, hogy Görögország számára változatlanul nehéz lenne a versenyképesség helyreállítása és a gazdasági növekedés ezzel egyidejű beindítása az euróövezeten belül. Ráadásul a korábbi takarékossági intézkedések eredményei sem adnak okot a bizalomra azzal kapcsolatban, hogy a mostani megállapodás nyomán esetleg létrejövő új pénzügyi program a görög adósságráta fenntarthatóvá tételéhez elégséges mértékű növekedést eredményezhet a görög gazdaságban – fogalmaznak az EIU londoni elemzői.