A kisebbik görög kormánypárt vezetője kedden közölte: a párt nem támogatja a Görögországot a csődtől megmentő újabb pénzügyi csomag minden feltételét. A feltételekről hétfő reggel Brüsszelben állapodtak meg egymással a görög kormány és az európai hitelezők maratoni, csaknem 17 órás tárgyalás után. A görög parlament szerdán szavaz a feltételek egy részéről.
A kisebbik kormánypárt, a jobboldali, nacionalista Független Görögök (ANEL) vezetője, Panosz Kamenosz azt mondta újságíróknak: az ANEL a kormány tagja marad, de frakciója csak azokat a feltételeket fogja támogatni, amelyekről az összes görög párt megállapodott még a hétvégi brüsszeli csúcs előtt. A hitelezők által az újabb hároméves hitelprogramért cserébe elvárt szigorú feltételeket – többek között adóemeléseket és a nyugdíjkorhatár felemelését – ellenzi a Sziriza párt keményvonalas balszárnya is. Megfigyelők szerint ennek ellenére a mérsékelt, Európa-párti ellenzéki pártok képviselőinek a szavazataival várhatóan meglesz a parlamenti többség a szerdai szavazáson.
Az ukrán kormányfő szerint „politikai katasztrófa” a görög válság kezelési módja, amely miatt máris erősödik az Ukrajnától megkövetelt reformokkal szembeni hazai ellenállás. Arszenyij Jacenyuk a Financial Timesnak nyilatkozva kijelentette: a figyelem olyan mértékben összpontosul Görögországra, hogy Ukrajna „már fel sem tűnik a radarernyőkön”. A londoni gazdasági napilap keddi számában megjelent interjúban Jacenyuk kifejtette, hogy Ukrajnának a következő négy évre összesen 25 milliárd dollárt ígért a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és több más szervezet, „miközben orosz harckocsik mozognak ukrán területen, és Ukrajna elveszítette gazdasága 20 százalékát ( ) görög barátaink pedig, jóllehet Görögország lakossága a negyede Ukrajnáénak, máris kaptak 300 milliárd eurót, és még további 60-80 milliárdra van szükségük”.
Az ukrán miniszterelnök szerint „a görög saga” nehezíti az ukrán kormány számára az ukrajnai válság kezelését, mivel egyes parlamenti frakciók Kijevben máris tervezeteket nyújtanak be a nyugdíjrendszer, az energiaszektor és egyéb területek reformjainak visszafordítására. A görög válság kezelése „politikai katasztrófa ( ) és politikai felelőtlenség is”, mivel más országokban is csökkenti a kemény reformintézkedések melletti elkötelezettséget – tette hozzá. Jacenyuk kijelentette ugyanakkor, hogy az ukrán kormány elkötelezte magát a reformok keresztülvitele mellett, és hajlandó megfizetni „ennek a kamikazebevetésnek” a politikai árát. Hangsúlyozta mindazonáltal, hogy a mozgástér ehhez nem túl széles.
Magas István közgazdászprofesszor szerint a brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón a görög adósságválság megoldására született megállapodás megkönnyebbülést jelenthet, a bizonytalanság megszűnt. A Budapesti Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének vezetője az M1 aktuális csatorna műsorában azt mondta: az eurózónában maradás jelentős biztosítékot jelent az átlagemberek életében is.
A közgazdász kiemelte: már az Európai Unióban sem csupán görög ügyről volt szó. Nagy lett a tét, hogy az eurózónát egyben tudják-e tartani. Görögországnak viszont a „kényszer nagy erő” – fogalmazott Magas István, aki szerint a megállapodást muszáj lesz elfogadni. Magas István szerint a politikának azt lesz nehéz közvetíteni a választók felé, hogy összességében szigorúbb feltételrendszert kellett elfogadni, sőt jelentős állami vagyontárgyakat kellhet betenni egy alapba, amely a hiteltörlesztés fedezetéül szolgálhat.
A Budapesti Corvinus Egyetem professzora Pogátsa Zoltán közgazdásszal egyetértett abban, hogy a megszorító intézkedések valóban recesszióba tolják a görög gazdaságot. Magas István ugyanakkor úgy véli: ez csak ideiglenes lesz, s ezzel a hároméves perspektívával Görögország jó eséllyel teljesíteni tudja majd hiteltörlesztéseit az eurózóna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé is.
