A növekedést alapvetően az ipar teljesítményének bővülése okozta. Az első negyedévi 3,5 százalékoshoz képest mérséklődő növekedési ütem hátterében elsősorban a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése áll – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a második negyedévben 2,4 százalékos volt a gazdaság teljesítményének emelkedése az előző év azonos időszakához viszonyítva az első negyedévi 3,2 százalékot követően.
Az előző negyedévhez viszonyítva 0,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék volumene az idei második negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévi 0,6 százalék után.
Idén az első félévben 3,1 százalékkal bővült a gazdaság a kiigazítatlan nyers adatok, illetve a naptárhatás kiszűrésével. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 2,8 százalékkal nőtt a GDP.
Az adatok ismertetésekor Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője elmondta: a növekedésben az iparon belül a járműgyártás, illetve az elektronikai termékek gyártása volt a meghatározó.
Az ipar növekedése ugyanakkor kisebb mértékű volt, mint az előző negyedévben – közölte. A szolgáltató ágazatokban a rendelkezésre álló adatok alapján nincs jelentős eltérés az előző negyedévben tapasztalt tendenciákhoz képest – tette hozzá.
A növekedési ütem mérséklődésében szerepet játszott a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése, amely már az első negyedévben is 11,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, amit részben megmagyaráz, hogy szezonális sajátosságok miatt a mezőgazdaságban az első negyedévben hozzáadott érték javarészt az év későbbi szakaszaiban realizálódik.
Az idei bruttó hazai termék (GDP) növekedéssel kapcsolatos várakozások 3 százalék körül mozognak az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint a második negyedévi előzetes adat ismeretében.
Továbbra is reális a 3 százalék körüli éves gazdasági növekedés, alapvetően kedvezőek mind a belső, mind a külső gazdasági folyamatok – mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára.
A második negyedévben mért, 2,7 százalékos éves GDP-növekedés ugyan elmarad a minisztérium 3 százalék körüli várakozásától, azonban mivel első becslésről van szó, az adat még módosulhat – hangsúlyozta, hozzátéve: a mezőgazdaság teljesítménye eshetett vissza a tavalyi kiemelkedő értékhez képest a második negyedévben, ezért maradhatott el az adat a várakozástól.
Az államtitkár szerint az idei első félév 3,1 százalékos növekedése nemzetközi összehasonlításban kedvezőnek tekinthető. Az Európai Bizottság az unió egészére 1,8 százalékos növekedést kalkulált – ismertette.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kiemelte: a GDP várt 3 százaléknál gyengébb második negyedévi 2,7 százalékos növekedési adata a mezőgazdaság gyengébb teljesítménye miatt elmarad az első negyedévben mért 3,5 százalékostól. A mostani számok és kilátások fényében a szakember a harmadik és negyedik negyedévben 3 százalék alatti gazdasági növekedésre számít.
Az alacsony hitelkiáramlásból az elemző arra következtetett, hogy a beruházások alacsony szintje is szerepet játszhatott a lassulásban. Emellett viszont az ipar, ezen belül is a feldolgozó- és az építőipar teljesítménye hajtotta a gazdaságot, és a korábbi negyedévekhez hasonlóan a második negyedévben az export is hozzájárult a bővüléshez, ugyanakkor a lakossági fogyasztás a szolgáltatások terén nem tudott jelentősebben hozzájárulni a növekedéshez – fejtette ki az elemző.
Hangsúlyozta, hogy a szeptemberben megjelenő részletes adatok megjelenéséig nehéz konkrétumokat mondani a második negyedéves teljesítményről.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a második félévben várható gyorsulás ellenére, a részletes adatok fényében – amennyiben azok megerősítik az első becsléseket – valószínűleg felülvizsgálják az idei 3,3 százalékos növekedéssel kapcsolatos előrejelzésüket. Szintén kiemelte, hogy a lendület csökkenését kifejezetten a mezőgazdaság tavalyinál jóval gyengébb teljesítménye okozta. Mivel számos termény esetében a terméseredmények még nem ismertek, nem kizárt, hogy egy későbbi revízió során változik a GDP lefutása.
Rámutatott, hogy a második félévben gyorsulhat a gazdasági növekedés a tavalyi gyenge második félév miatt is. Egy évvel ezelőtt ugyanis az egyik hazai autógyár két korábbi modelljének gyártását leállította, ami egyszeri kiesést okozott az ipari termelésben, így annak bővülése az alacsonyabb bázis miatt jóval erőteljesebb lehet. Szintén a GDP-növekedés erősödésének lehetőségére utalhat, hogy a tavalyi harmadik negyedévben váratlanul megtorpant a háztartások fogyasztásának emelkedése is. Idén pedig a TakarékBank a foglalkoztatás és a reálbérek növekedése és a devizahitelek elszámolása miatt a fogyasztás további fokozódására számít. A második félévben a kifutó EU-ciklus forrásainak felgyorsuló felhasználása miatt a beruházások is újra élénkülhetnek – vélekedett.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői úgy vélik, a második negyedévi GDP-adat valamelyest alulmúlta a várakozásaikat. A mezőgazdaság teljesítményének csökkenése azért nem meglepő, mert tavaly kiemelkedő évet zárt a szektor, így a magasabb bázis is közrejátszhatott. Jelezték: a kép csak a részletek közzétételét követően lesz teljes. Várakozásaik szerint a gazdasági növekedés a következő negyedévekben tovább lassulhat. A júliusi gyengébb feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index és az augusztusban várható autóipari gyárleállások is arra utalnak, hogy a gazdaság fő motorjának számító ipar esetében alacsonyabb értékeket publikálhat a KSH, ez pedig a növekedésre is hatást gyakorolhat – írták.
Az adat közzététele után a forint kissé gyengült, majd visszatért a reggeli szintek közelébe.
